Az uniós jogszabály “biankó csekket” ad az államoknak újságírók elleni kémkedésre
Az Európai Unió média jogszabályának javasolt módosításai azt kockáztatják, hogy a nemzeti kormányok “biankó csekket” kapnak az újságírók elleni kémkedésre – állítja az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának egyik tagja.
Cristian Terheș román EP-képviselő “komoly aggodalmát” fejezte ki a legutóbbi európai uniós médiaszabadságról szóló törvény módosításai miatt, amelyek a támogatók szerint az oknyomozó újságírók számára már meglévő védelmet gyengítik. Ezek közé tartozik egy olyan rendelkezés feloldása, amely megtiltja a nemzeti hatóságoknak, hogy “kémprogramokat” használjanak az újságírók, munkatársaik és családtagjaik ellen.
A Brussels Signalnak küldött sajtóközleményében Terheș arra figyelmeztetett, hogy a javasolt módosítások ellenkező hatást érhetnek el, ha jelenlegi formájukban fogadják el őket, mivel az Európai Parlament polgári jogi bizottsága által jóváhagyott változat lehetővé teszi, hogy az államok “bizonyos körülmények között” kémkedjenek az újságírók után.
“Az elfogadott szöveg … nagyon veszélyes precedenst teremt, amely egész Európában veszélyeztetni fogja a sajtószabadságot” – mondta Terheș a Brussels Signalnak, csalódottságának adva hangot, mivel a jogszabály “az újságírók megfigyeléstől való védelmét kellett volna célul tűznie, nem pedig annak megkönnyítését”.
“Ez az uniós jogszabály most lehetővé teszi, hogy az újságírók után a nemzeti jogszabályokban felvázolt kritériumok alapján kémkedjenek, ami nem más, mint biankó csekket ad a nemzeti kormányoknak, hogy megváltoztassák a törvényeiket, hogy legálisan kémkedhessenek az újságírók után” – tette hozzá.
A bizottság által jóváhagyott tervezet szerint a nemzeti jog alapján a kémszoftverek elvileg felhasználhatók a súlyos bűncselekménnyel gyanúsított újságírók ellen.
A dokumentum hozzáteszi, hogy a kémszoftverek használatának jogszerűségéhez különböző kritériumoknak kell megfelelniük. Például az újságírót olyan bűncselekménnyel kell gyanúsítani, mint a terrorizmus vagy a gyilkosság, és az említett bűncselekményért a nemzeti jog szerint legalább öt év börtönbüntetés jár.
Terheș aggodalmát fejezte ki továbbá amiatt, hogy a tagállamok visszaélhetnek az ilyen rendelkezésekkel, és elképzelhető, hogy nemzeti jogszabályaikat úgy módosíthatják, hogy az EU szemében legális legyen bizonyos újságírók elleni kémkedés.
Figyelmeztetett arra is, hogy a javasolt törvény “túlzott mértékű bürokráciát” hozna létre, ami szerinte problémákat okozhat az európai újságírók számára, akiknek a munkájuk hatékony végzéséhez nagymértékben szükségük van arra, hogy ne korlátozzák őket a jogszabályok.
Forràs: Brussels Signal
