Az EPP és a Renew az uniós korrupció életben tartására szavaztak
Az Európai Néppárt és a Renew képviselőcsoport leszavazta az Európai Parlament azon ajánlását, amely megakadályozná, hogy a volt európai parlamenti képviselők a parlamenti ciklusuk lejártával azonnal lobbizni kezdjenek. A javasolt változtatások a Katargate-botrány nyomán az intézmény reformjáról szóló új parlamenti állásfoglalás részét képezték.
A reformok nagy része a korrupciót lehetővé tevő kiskapuk megszorítását, valamint a Parlament átláthatóbbá tételét célozza. A szóban forgó reform az úgynevezett “lehűlési” időszakot érintette. A jelenlegi szabály névlegesen azt hivatott megakadályozni, hogy az európai parlamenti képviselők lobbizni kezdjenek, amint elhagyják a Parlamentet. Ezt úgy éri el, hogy a volt európai parlamenti képviselők számára a kilépést követő hat hónapig tilos a felsorolt lobbicsoportoknak dolgozni.
Sok megfigyelő szerint ennek következtében a szabályozás nem sokat tesz a “forgóajtó” kialakulásának megakadályozására, ahol a politikusok szinte egyenesen a nagyvállalatok lobbistáiként dolgoznak – és fordítva.
A képviselők mindegyike azért küzdött, hogy a saját reformjai bekerüljenek a végső állásfoglalásba. A baloldali, az S&D és a “zöld” képviselőcsoportok koalíciója olyan módosítást terjesztett elő, amely a türelmi időt két évre hosszabbítja meg. A remélt reform nem került be a végleges jelentésbe. Mivel a jobbközép néppárt és a Liberális Megújulás Képviselőcsoport teljes súlyával ellene fordult, a módosítást 234 igen szavazattal, 332 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett elutasították.
Az eredmény után a baloldalon néhányan felháborodásuknak adtak hangot. “A közvéleménynek magas színvonalra van szüksége, nem kettős mércére. Folytatni fogjuk a küzdelmet a demokratikus szerveink átláthatóságát, elszámoltathatóságát és integritását biztosító ambiciózus intézkedésekért” – mondta Clare Daly ír EP-képviselő.
Az állásfoglalás végleges változatában a Parlament csak “megismétli elkötelezettségét a volt európai parlamenti képviselők hat hónapos türelmi időszakának bevezetése mellett”.
Emellett ragaszkodik ahhoz, hogy a szabályok betartása biztosított legyen, mivel azt javasolja, hogy a jövőben a volt EP-képviselőket egy javasolt “jövőbeli uniós etikai testület” “ellenőrizze”.
A Katargate-botrány közepette sokan úgy érzik, hogy az Európai Unió nem tesz elég hamar eleget a korrupció elleni küzdelem érdekében. Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen eredetileg azt ígérte, hogy 2019-ben létrehoz egy ilyen etikai testületet, amikor az EB élére pályázott.
A kemény baloldali La France Insoumise párt egyik európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy “a Bizottság négy évet várt, tanúja volt a Katargate-botránynak és számos összeférhetetlenségi ügynek az Európai Bizottságban”, mielőtt javaslatot tett az uniós etikai felügyelőszerv létrehozására.
“Ez elfogadhatatlan késés” – tette hozzá az EP-képviselő.
A Parlament általános állásfoglalása nem kötelező érvényű jogszabály, de a kommentátorok szerint a korrupció elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítésekkel kapcsolatos elégedetlenség erős jelét adja.
Forràs: Brussels Signal
