Ideges liberálisok: Európa jobbra tolódik és átalakítja az EU-t
Olaszország, Finnország és Görögország nemrégiben lépett. Spanyolország lehet a következő. A váltás az éghajlatpolitikától a migrációig mindent befolyásolni fog. Európa-szerte jobbra tolódnak a kormányok. Egyes helyeken szélsőjobboldali vezetők kerülnek hatalomra. Máshol a hagyományosabb jobbközép pártok szövetkeznek az egykor érinthetetlennek tartott jobboldali szélsőségesekkel.
Máshol a kemény jobboldali pártok egyre több parlamenti helyet és regionális irodát szereznek. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt, amely már eddig is megfigyelés alatt állt szélsőjobboldali szélsőségesség gyanúja miatt, most megelőzte Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáit, és most egy vízválasztó kerületi választási győzelmet aratott – ez riasztó pillanat a náci múltját tudatosító ország számára.
A tendencia persze nem éppen Olaszországgal és Giorgia Meloni szélsőjobboldali miniszterelnökkel kezdődött. De az elmúlt évben a konzervatívok egy sor szemet gyönyörködtető eredményt értek el. És még több is lehet, mivel olyan országok, mint Spanyolország és Szlovákia, úgy tűnik, hogy a közelgő választásokon jobbra fognak fordulni.
Ez a fejlemény elkerülhetetlenül át fogja alakítani Európát, és mindent befolyásolni fog, az éghajlatváltozás kezelésétől kezdve a szülői jogokon át egészen addig, hogy kit fogadnak be a kontinensre.
A jobbra tolódás hamarosan az Európai Parlamentre is átterjedhet, ami kihatással lehet Brüsszel irányítására.
Kevesebb mint egy év múlva a választók az urnákhoz járulnak, hogy új Parlamentet válasszanak, és a konzervatívok erőteljes győzelmet jósolnak. Ez kezdetben felbátorítaná a jobbközép Európai Néppártot (EPP), amely már most is a Parlament legnagyobb politikai családja.
Az erős konzervatív szereplés a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportját – amelynek tagja Meloni és a lengyel nacionalista Jog és Igazságosság párt – is királycsinálóvá teheti, mivel a centrista és jobbközép törvényhozók a szavazataiért udvarolnak, hogy a saját programjukat érvényesítsék.
Ez tükrözné a nemzeti politika egyre növekvő jellemzőjét – a hagyományos konzervatív pártok hajlandóságát arra, hogy a szélsőjobboldalhoz közeledjenek. Svédországtól kezdve, ahol egy konzervatív vezető a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatását élvezi, Finnországig, ahol a jobboldali populista Finnek Pártja van hatalmon, a szélsőségesebb pártok lehetőséget kapnak a kormányzásra, még ha felhígított formában is.
Nem minden ország követi a trendet – Írországban és Litvániában például a centrista kormányok választási kihívásokkal néznek szembe a baloldalról. Németországot, az EU legnépesebb országát pedig még mindig egy szociáldemokrata vezeti. De még ott is ingatag Olaf Scholz hatalomra kerülése, a rivális kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali AfD pedig egyre jobban szerepel a felmérésekben.
Mindezek ellenére a baloldali szellő – egyelőre – nem hasonlítható a másik irányba tartó légáramlathoz.
Forràs: Politico
