Keserédes öröm a sárga tégla út végén: Elton John látványos búcsúshow-val zárta a Glastonbury 2023-at
Elton John Glastonbury-beli bemutatkozása egyben az utolsó fellépése is volt az Egyesült Királyságban – bár messze nem ez az első alkalom, hogy megesküdött, hogy visszavonul, hogy aztán később visszatérjen. A 76 éves előadó a szokásokhoz híven finom fenntartásokkal szól a közönséghez a Pyramid színpadon – minden bizonnyal az egyik legforgalmasabb színpadon -.
“Soha nem gondoltam volna, hogy Glastonburyben fogok játszani, és most itt vagyok” – mondja. “Ez egy nagyon különleges és érzelmes este számomra, mivel lehet, hogy ez lesz az utolsó fellépésem Angliában, úgyhogy jobb, ha jól játszom és szórakoztatom önöket, hiszen már olyan régóta állnak itt”.
Ellentétben a brit pop más legendáival, akik már játszottak ezen a helyen – mondjuk Macca tavaly -, ő kivette az összes mély slágert, hogy a faltól falig slágereket játsszon, eltérve a folyamatban lévő Farewell Yellow Brick Road turnéjának setlistjétől. A műsor túlnyomó többsége a 70-es években időz, amit egyesek a vereség beismerésének tekinthetnek egy olyan művész esetében, aki még mindig ad ki lemezeket, arról nem is beszélve, hogy híresen újzene-rajongó. De ezek időtálló dalok, amelyek John összetett történetét mesélik el, megtörve azokat az örömöket és fájdalmakat, amelyeket túlélt, hogy élő legendává váljon.
John pedig teljesen életerős formában van, csillogó aranyszínű öltönyben és fekete keretes, narancssárga szemüveggel. Az elmúlt években voltak aggályok az egészségével és azzal kapcsolatban, hogy képes-e továbbra is ilyen szinten teljesíteni. De bár kissé merevnek tűnik, amikor időnként feláll a zongoraszékről, energiája vidáman harcias, zongorajátéka erőteljes és izgalmas, arcán időnként olyan kifejezés villan, amely azt sugallja: “Mindent bele!”
Igazi showmanként szurkál a közönségnek – még a Saturday Night’s Alright for Fighting című számában is megmozgatja az izmait -, és joggal elégedettnek tűnik magával, amikor a több tízezer ember itt elveszti a fejét. A turnéra edzett zenekarának valahogy sikerül mélynek és funky-nak lennie, mégis teljesen könnyeden hangzik, hagyva, hogy ezek a gyilkos dalok a Pyramid színpad zászlói között lebegjenek.
A crescendo azonban ütős és dacos: a sodró lendületű Saturday Night’s Alright for Fighting igazi kirakat a zenekarnak; az I’m Still Standing pedig pörög. A záró dal utalhat John bonyolult érzéseire azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg ez-e az utolsó brit fellépése. “Losing everything is like the sun going down on me” – énekli a Don’t Let the Sun Go Down on Me című számban; a Rocket Man tele van a céllal és az elszakadással kapcsolatos aggodalommal. Nem kell aggódnia. A ma esti csodás szett a szeretet egyszerű kimutatására készteti az előadót, aki bevallotta, hogy küzd, hogy megmutassa magát. Ez rocktörténelem, de nem is érződik a vég: Elton John korszakokon átívelve és popszínvonalakat elviselve örökkévalónak érezheti magát.
Forràs: The Guardian
