Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az EU-ban nincs jogállamiság, szinte teljes a fékek és ellensúlyok hiánya
Európa országai azzal, hogy szuverenitásuk egy jó részét egy országok feletti intézményrendszerre bízták, azt érték el, hogy ezek az intézmények önállósultak és a nemzetállamoktól kapott jogosítványaikkal visszaélve immár önálló birodalmat kezdtek építeni, amely – mint minden birodalom – ez is elveszítette demokratikus jellegét is egyre inkább központi irányítású erő központként működik.
A hatalom, amivel az uniós intézmények rendelkeznek a világ harmadik legnagyobb gazdaságának a jogalkotóivá , adminisztrátoraivá tette tisztviselőit, akik hatalmas hatalommal rendelkeznek – olyan hatalommal, amely hatalmas pénzügyi előnyökkel is jár.
Ezt bizonyította a Katargate korrupciós botrány is, amelyben uniós tisztviselők jelentős kenőpénzt fogadtak el politikai szívességekért cserébe. A bukás megerősítette azt, amit sokan gyanítottak, hogy az egész struktúrából hiányoznak az ilyen jellegű beavatkozások elleni védelemhez szükséges fékek és ellensúlyok. Fél évvel később a közvélemény még mindig nincs meggyőződve arról, hogy a korrupció kérdését komolyan kezelik.
Sok választott tisztségviselőt is frusztrál az ügy előrehaladásának hiánya, és ragaszkodnak ahhoz, hogy “az önellenőrzés nem működik”, és független felügyeletet sürgetnek. Azt állítják, hogy a jelenleg javasolt intézkedések, amelyek célja a kérdés komolyra fordítása, szinte kudarcra vannak ítélve: az intézmények és tisztségviselőik integritásának védelmére létrehozott etikai testület éves költségvetése mindössze 600 000 euró – annyi, amennyi egy bőröndben elfér, de aligha elég a nagy halak kifogásához.
Bár a legutóbbi felmérések szerint az EU iránti érdeklődés az egész blokkban megnőtt, a pénzeszközök ellenőrzésére szolgáló szilárd és átlátható rendszer nélkül ez inkább az átható gyanakvást jelzi, mintsem a növekvő egyetértést. Mivel még az európai parlamenti képviselők is a “büntetlenség kultúrájáról” tesznek tanúbizonyságot, vajon meddig halogathatják még az intézmények a szisztematikus átszervezést?
Forràs: NapiEU, Brussels Times