Az új “aranyláz” nyomorúságos eredményre vezet
Az elektromos járművek iránti lélegzetelállító kereslet – amelyeknek csak a működésükhöz általában hatszor annyi ásványi anyagra van szükségük, mint fosszilis tüzelőanyaggal működő társaiknak – új “aranylázba” sodorja a fémek, köztük a bauxit, a nikkel, a lítium és a mangán iránti keresletet, amelyek a járművek építéséhez és működtetéséhez szükségesek. Miközben azonban az EV-ket széles körben alapvető fontosságúnak tartják az éghajlatváltozás elleni globális erőfeszítésekhez, gyakran figyelmen kívül hagyják ezen ásványi anyagok biztosításának költségeit és nem szándékolt következményeit. Kevéssé ismerték fel, hogy ez a bányászat milyen áldozatokat követel és követelhet a helyi közösségektől, a munkásoktól, a környezettől, sőt a politikai stabilitástól is, mivel a tevékenység nagy része a világ távoli sarkaiban zajlik, a nyugat-afrikai halászfalvaktól a délkelet-ázsiai szigetekig.
Guinea, a Föld egyik legszegényebb országa a világ zöld energiára való áttérésének egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált.
A több mint 13 millió lakosú nyugat-afrikai ország, Guinea ad otthont a világ legnagyobb bauxitkészletének – ez a vörösesbarna kőzet az alumínium fő forrása. Ez a könnyű fém viszont elengedhetetlen az elektromos járművek számára, mivel lehetővé teszi, hogy feltöltés nélkül nagyobb távolságot tegyenek meg, mintha acélból készültek volna. És a jelenlegi évtizedben, amikor a szakértők szerint az elektromos járművek globális értékesítése majdnem kilencszeresére nő, az alumínium iránti kereslet közel 40 százalékkal, évi 119 millió tonnára fog megugrani – állítják iparági elemzők.
Guineában már most is példátlan fellendülés tapasztalható a bauxitexportban, amely az amerikai kormányzati statisztikák szerint 2015 és 2020 között csaknem ötszörösére nőtt, és az elemzők szerint a termelés a következő évtizedben tovább fog drámaian növekedni. Az ország északnyugati régióját, Bokét, amely a bauxitláz epicentrumában van, a teherautók és vonatok irgalmatlan áradata alakította át, amelyek az értékes ércet az újonnan épített utakon és síneken a tengerparti kikötőkbe szállítják.
Bokéban azonban falusiak ezrei fizetik meg a borsos árat – derül ki a régió hat falujának lakóival, nonprofit megfigyelő csoportokkal és ipari szakértőkkel készített több tucat interjúból. A guineai kormány arról számolt be, hogy a bányavállalatok több száz négyzetkilométernyi területet, amelyet korábban mezőgazdasági művelés céljára használtak, szereztek meg a bányavállalatok a tevékenységük és a kapcsolódó utak, vasutak és kikötők számára.
A falusiak kevés vagy semmilyen kártérítést nem kaptak, mondják a jogvédők és a helyiek. Egy kormányzati tanulmány szerint a következő két évtizedben több mint 200 000 hektár mezőgazdasági területet és 1,1 millió hektár természetes élőhelyet pusztítanak el a bauxitbányászat miatt .
Forràs: The Washington Post
