A lengyel miniszterelnök ellenzi az uniós föderációt
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a németországi Heidelbergi Egyetemen tartott beszédében kifejtette Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit, kiemelve a szuverén nemzetállamok szerepét az európai föderációval szemben. A konzervatív lengyel kormány a frontvonalban állt Ukrajna támogatásában Oroszországgal szemben, és mindig is NATO-párti volt. De amikor az európai integrációs folyamatról van szó, kétségeit fejezte ki az uniós intézmények elmélyítésével kapcsolatban.
Morawiecki (PiS/ECR) Winfried Kretschmann (Zöldek) baden-württembergi miniszterelnök jelenlétében tartotta beszédét, amelyben kiemelte a szuverén nemzetállamok szerepét “a nemzetek szabadságának fenntartásában”.
“Semmi sem védi jobban a nemzetek szabadságát, kultúráját, társadalmi, gazdasági, politikai és katonai biztonságát, mint a nemzetállamok” – mondta Morawiecki, hozzátéve, hogy “a föferáció illúzió vagy utópia”, és az EU további föderalizációjára figyelmeztetett.
A szuverén nemzetállamok Európájának alternatívája a “technokrata utópia, amelyet egyesek Brüsszelben elképzelni látszanak”, vagy a “neoimperializmus” lenne – mondta a lengyel miniszterelnök.
Morawiecki beszéde kapcsolódik más uniós vezetők által az EU jövőjéről a közelmúltban elmondott beszédekhez, például Olaf Scholz német kancellár 2022 augusztusában Prágában tartott beszédéhez, valamint Emmanuel Macron francia elnöknek az EU-val kapcsolatos terveiről szóló, 2017-es első mandátumának kezdetén, a Sorbonne-on tartott beszédéhez.
Scholz (SPD/S&D) prágai beszédében azt mondta, hogy az uniós szerződések nincsenek “kőbe vésve”, és hogy az uniós bővítésnek reformokkal kell járnia.
Németország azt szorgalmazza, hogy adják fel az egyhangú szavazás elvét külügyi és adópolitikai kérdésekben – amit még az új tagállamok csatlakozásának elfogadásához is feltételül szabtak Berlin számára, de ami különösen Lengyelország részéről ütközik ellenállásba.
“Ha az Európai Unió egyes nemzetei arra törekednek, hogy uralkodjanak mások felett, Európa a múlt hibáinak áldozatává válhat” – figyelmeztetett Morawiecki Heidelbergben, mondván, hogy “Európa-pártisága” az EU bővítésének, nem pedig a további központosításnak a támogatásában nyilvánul meg.
Beszédében Morawiecki élesen bírálta az Európai Bizottságot is, amely nemrégiben bejelentette, hogy bepereli Lengyelországot az Alkotmánybíróság két ítélete miatt, amelyek a Bizottság szerint megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségének elvét.
“Az “európai értékek” ostorával sújtani másokat anélkül, hogy megegyeznénk azok meghatározásában, vagy megértenénk, hogy az egyes országoknak milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk, […] önpusztító az Európai Unió számára” – mondta Morawiecki.
“Valóban akarunk egy páneurópai kozmopolita elitet, amely hatalmas hatalommal rendelkezik, de nincs választási felhatalmazása?” – tette fel a kérdést.
Beszédében Morawiecki megismételte Lengyelország második világháborús jóvátételi követelését Németországtól.
“Beszédemben nem akarok kitérni erre a kérdésre, de nem hagyhatom figyelmen kívül” – mondta Morawiecki.
“Lengyelország soha nem kapott jóvátételt Németországtól a második világháború bűneiért, a pusztításért, az elrabolt javakért és a nemzeti kultúra kincseiért” – tette hozzá.
“Kárpótlásra van szükség az elkövetők és az áldozatok megbékéléséhez. Európa történelmének ebben a döntő pillanatában szükségünk van egy ilyen megbékélésre, mert hatalmas közös kihívásokkal nézünk szembe” – mondta.
A német kormány korábbi nyilatkozataiban azt mondta, hogy nem lát jogalapot Lengyelország jóvátételi követelésének, és az ügyet lezártnak tekinti.
Forrás: Euractiv
