Digitális euró: pénz, ami nincs, de mégis van
Az eurózóna központi banki vezetői a héten Lappföld fagyos hátországában, a titokzatosság leple alatt gyűlnek össze, hogy kitalálják, hogyan adják el az európrojekt digitális korszerűsítését a szkeptikus közvéleménynek.
Azóta, hogy Valéry Giscard d’Estaing francia elnök 1978-ban felvetette a közös valuta ötletét, nem volt példa arra, hogy az európai pénzügyek ilyen radikális átalakításon menjenek keresztül.
A digitális euró bevezetése alapvetően átalakítaná az eszközök és források kezelését a központi bankok mérlegében azzal a céllal, hogy a fizetések befogadóbbá és hatékonyabbá váljanak.
Bár a finnországi Inari régióban tartott szerdai találkozó tényét nyilvánosságra hozták, a napirendet nem. A POLITICO értesülése szerint a résztvevők, az euróövezet 20 központi bankjának kormányzói és az EKB igazgatótanácsának hat tagja többek között arról tárgyalnak majd, hogyan lehet a legjobban meggyőzni a közvéleményt arról, hogy az euróbankjegyek és -érmék virtuálissá tétele megéri, és nem jelent veszélyt a demokráciára vagy a szabadságjogokra.
Az EKB szakemberei biztosnak tűnnek abban, hogy a közel kétéves házon belüli kísérletezés után már 2027-ben életképes változatot lehet bevezetni. A végső zöld utat az jelentené, ha a kormányzók aláírnák, hogy az esetleges pénzügyi stabilitási kockázatok nem ellensúlyozzák az előnyöket. Ez nem garantált. A kockázatmentes megtakarítási eszköz csábítása azzal fenyeget, hogy a bankok elveszítik az ügyfélbetéteket, ami a gazdaságban a hitelek finanszírozásának létfontosságú forrása.
Az Európai Bizottság májusig javaslatot kíván tenni a CBDC jogi keretére. A zárt ajtók mögött végzett munka mennyisége azonban az Európai Parlament néhány tagját elbizonytalanította.
Forràs: Politico
