Műkincs vásár Brüsszelben: vasárnap este bezárta kapuit a nagymultú BRAFA

Az egy hétig tartó, immár 68-ik évébe lépő, nemzetközi hírnévnek örvendő Brussels Art Fair  a 2022 júniusi kiadás után a BRAFA visszatért klasszikus dátumaihoz, így Január 29. és február 5. között került megrendezésre a Brussels Expo-Heysel, ahol 15 különböző ország 130 kiállítója tárta elénk többszáz millió eurós értékű lenyűgőző műalkotásait.

A kiállítók szakmai minőségéről és a különlegességek sokszínűségéről, ókori műtárgyakról (óegyiptomi, görögrómai, kelta, ókínai, indiai, prekolumbián) modern és kortárs festményekről, antik és design bútorokról,szobrokról,kerámiákról,porcelánokról, ékszerekről ismert BRAFA évszázadokon és stílusokon átívelő utazást kínált.

A Brüsszel-Fővárosi Régió kezdeményezésével összefüggésben az idén a vásár úgy döntött, hogy az Art Nouveau-ót helyezi előtérbe, 2023 a szecesszió nagybetűs éve lesz. A Roi Baudoin Alapítvány, valamint néhány BRAFA galéria kivételes darabokat állított ki ebből a művészeti irányzatból. A BRAFA 20.000 négyzetméteres vásárteret borító szőnyeg tervezése Victor Horta eredeti tervei alapján történt, a kiállítást konferenciák sora és kiváló szakemberek bevonása gazdagította. Tizenegy új galéria vett részt a BRAFA 68-ik kiadásán, amelyekek között a gyűjtők felfedezhettek olyan híres párizsi galériát, amely a francia szobrászatra szakosodott,  párizsi  székhelyű  könyvesboltot amely az eszmetörténet,az útikönyvek és a gyönyörűen illusztrált ritka és értékes könyvek területén különleges.

Az  ékszer szekcióhoz csatlakozó hollandiai galéria, amely a 19-ik századvégi és a 20-ik század legnagyobb tervezőinek, Cartier, Van Cleef&Arpels, Bulgari, Buccellati, David Webb, Tifany, finom és ritka ékszereinek egyedülálló választékát tartalmazta.

A hagyományosan jelenlévő németalföldi festészet 15-ik és 17-ik századaiból  Breughel és Bosch mellett Pieter Huyst, de Bles, de Cock és számos más kortárs festő képei vártak gazdájukra. A múzeumokat megszégyenítő kínálatból nem hiányozhattak a Picassók, Chagallok, Mirók, Andy Warholok, a pazar kivitelű bútorok, lakberendezések, szőnyegek, afrikai és csendes-óceán szigeti maszkok és huszadik századeleji északamerikai indián főnöki tollfejdísz sem. A régi és újabb órák csodás világa nagy látogatottságnak örvendett, ahogyan a kortárs művészet kiállítói is.

A múltévhez képest, amikor a Kálmán Makláry Fine Arts budapesti műkincs kereskedés is jelen volt,  idén magyar galéria nem vett részt a vásáron. Az idein viszont a nagyközönség vásárlási érdeklődésére számítva magyar művészek – Victor Vasarely,

Kádár Béla,

Simon Hantaï, Huszár Vilmos – alkotásaiból több kiállító is ajánlott megvételre. Kádár Béla egyik képe (Gilden’s Art Gallery – London) közvetlenül a megnyitó után talált új tulajdonosra. Vasarelyből a BOON Gallery, a DE WIT Fine Tapestries, a JORDI PASCCUAL, a Galerie BERÈS, a Simon STUDER ART SA és a STERN PISSARO Gallery ajánlott több képet az érdeklődőknek.

A párizsi Galerie Bernard De Leye egy 16/17-ik századi magyar ötvös Paulus Kirtscher remekével (1596/1609) kápráztatta el a látogatókat.

A világjárvány visszavonulóban van ugyan, az előjelzések szerint viszont egy újabb válság fenyeget, gazdasági, amelyet recesszió is kísér,a piac ezért rugalmassan alkalmazkodik, és a művészet-műkincs minden eddiginél biztonságosabb befektetési menedéket jelent a várható viharos időkben. Reménykedhetünk-e abban, hogy a jövőben magyarországi érdeklődők-adományozók révén gyarapodnak majd a magyar nemzeti műkincsek gyüjteményei?

Mikulas Krivansky