2017 után a német parlament ratifikálta az EU és Kanada gazdasági és kereskedelmi megállapodást
A Bundestag hivatalosan is ratifikálta az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA), amely 2017 óta ideiglenes alkalmazás alatt áll.
Csak az összes uniós tagállam elfogadása után léphet teljes egészében hatályba a megállapodás, beleértve a beruházásvédelemre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek a múltban ellentmondásosnak bizonyultak.
“Még 11 ország hiányzik” – mondta Verena Hubertz, a vezető német kormánypárt, az SPD Bundestag-frakciójának alelnöke. “De optimisták vagyunk, hogy most, hogy mi járunk elöl, a többiek gyorsan követni fogják” – mondta.
2016-ban tízezrek tüntettek a CETA ellen a TTIP, az EU és az Egyesült Államok között akkoriban tervezett kereskedelmi és beruházási megállapodással együtt, mivel attól tartottak, hogy a beruházások védelme akadályozhatja a kormányokat abban, hogy szabályozzák a vállalatokat, például a fogyasztó- vagy környezetvédelem érdekében.
A korábbi beruházásvédelmi megállapodásokkal ellentétben a CETA állandó és intézményesített vitarendezési bíróságot hoz létre. A bírákat többé nem a vitában érintett felek nevezik ki ad hoc jelleggel, hanem egy állandó alapból kerülnek ki.
A kritikusok szerint azonban ez nem oldja meg az alapvető aggályaikat, és a CETA-ban szereplő jogi választott bíráskodást csak “valamivel jobbnak” nevezik, mint más beruházásvédelmi megállapodásokban. “Valójában fontosabbak a befektetőknek biztosított anyagi védelmi normák” – mondta az EURACTIV-nak Cornelia Maarfield, a Climate Action Network Europe nevű civil szervezet munkatársa. “A CETA-ban is ez nemcsak a közvetlen kisajátítással, hanem a “közvetett kisajátítással” is foglalkozik” – mondta.
“A befektetőknek “a tisztességes és méltányos bánásmódhoz való jogot” is biztosítja, amit számos választottbíróság úgy értelmez, hogy a szabályozási környezetnek stabilnak kell maradnia. Mivel azonban az államok többszörös válságok nyomán is felszólításra kerülnek, a szabályozási környezet jelentősen megváltozhat” – mondta.
Az ipar képviselői ezzel szemben örömmel üdvözölték a döntést. “A megállapodás ratifikálása egy régóta esedékes lépés” – mondta Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) képviselője. “Most új lendületet kell adnia az EU-nak a kereskedelempolitikában. Németországnak és az EU-nak nyitott piacokra van szüksége, különösen az erősödő protekcionizmus idején” – mondta.
Forràs: Euractiv
