Új geopolitikai blokkok fogják irányítani a jövőt, az új jelszó a de-globalizáció
A világ több formális és informális csoportra oszlik, amelyek az ellátási láncoktól kezdve a fenntarthatóságig mindent átformálnak. Miközben a nemzetek világszerte az elektromos járművekre való átállásra törekednek, Latin-Amerikában egy új geopolitikai blokk alakul ki, amely mindenki számára – Kínától a Tesláig – “megmondhatja a tutit”.
Ez az új “lítiumszövetség”, amelyet Mexikó, amely az év elején államosította lítiumiparát, összehozná az országot Argentínával, Bolíviával és Chilével – a világ lítiumtermelésének nagy részét uraló négy országgal -, hogy szabályozzák a világ egyik legkritikusabb árucikkévé váló erőforrás termelését és kereskedelmét.
A világ a “vertikális globalizáció” időszakába lép, új geopolitikai blokkok alakulnak ki szerte a világon. És ahogy a világ több csoportra oszlik, ezek az új blokkok – mind formális (azaz szövetségek), mind informális (azaz kereskedelmi folyosók) – átformálhatnak mindent az ellátási láncoktól a fenntarthatóságig.
Az Indo-csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok a “Chip 4” elnevezésű félvezető szövetséget javasolta Japánnal, Dél-Koreával és Tajvannal, amelynek célja, hogy Kínától független ellátási láncokat hozzon létre a chipek számára, és megállítsa Peking technológiai felemelkedését. A szövetséget éppen akkor szorgalmazzák, amikor a “Semiconductor Manufacturing International Corporation” – Kína legnagyobb chipgyártója – az amerikai szankciókkal dacolva egy fejlett bitcoin-bányász chipet mutat be, és amikor a kínai társadalomban olyan új radikális ötletek bukkannak fel, mint például a 400 százalékos adó kivetése az országban eladott okostelefonokra, amelyek kínai chipek helyett külföldi chipeket használnak.
Eközben a Közel-Keleten Izrael és az Egyesült Arab Emírségek (UAE) összefogott Indiával és az Egyesült Államokkal, hogy létrehozzák az “I2U2” nevű új blokkot az innováció előmozdítására. A csoport első ülése számos megállapodással zárult, kezdve attól, hogy az Egyesült Arab Emírségek “élelmiszerparkokat” építenek, amelyek “éghajlati intelligens technológiákat” alkalmaznak Indiában, egészen addig, hogy az Egyesült Államok napenergia-projekteket finanszíroz Indiában, hogy fenntarthatóbb energiaforrásokat teremtsenek a világ számára.
Közép-Ázsiában pedig, miközben Kazahsztán a fizikai és digitális kereskedelem áramlását akarja újratervezni Eurázsiában, Kína az “Északi folyosó” néven ismert folyosót – az Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül Ázsiát és Európát összekötő folyosót – építi az “Övezet és Út” kezdeményezés (BRI) részeként már évek óta.
Mivel azonban az ukrajnai háború miatt ez a folyosó most instabillá vált, Kazahsztán – szintén a BRI keretében – a “Középső folyosó” alternatíváját javasolta, amely Törökországon keresztül kötné össze Ázsiát és Európát. Ez persze új fejtörést okoz az USA számára, amely azt szeretné, ha Európa függetlenítené magát Oroszországtól, de a végén az európai vállalatokat még mélyebbre taszíthatja Kína karjaiba.
Mindezekkel a kialakulóban lévő új blokkokkal a világ gyors ütemben távolodik el az “egy csoport mindenkiért” megközelítéstől. A globalizáció régi korszaka véget ér, és a kialakuló új szövetségek és folyosók csak még nagyobb globális széttöredezettséget fognak eredményezni, ami nagy megrázkódtatásokat okoz a kormányok és a vállalkozások számára egyaránt.
Egyrészt az USA által létrehozott új, kizárólagos blokkok közül sok már nem vonja be Amerika hagyományos szövetségeseit, például Kanadát, Franciaországot vagy Németországot. Az Egyesült Királyság mellett az USA inkább az Indo-csendes-óceáni térségre helyezi a hangsúlyt, ami dilemmát jelent régi partnerei számára Európában és a Közel-Keleten: Maradjanak az USA mellett, vagy máshol tegyék meg a téteket?
A vállalatokra is hatással lesz, hogy kormányaik milyen geopolitikai blokkokhoz csatlakoznak, és mint ilyenek, ők is létrehozzák saját blokkjaikat. Az SK Telecom és a Deutsche Telekom már aláírt egy paktumot a “Metaverse Alliance” létrehozására, és az olyan vállalatok, mint a Tesla, kifejezték érdeklődésüket a saját nyersanyagellátási láncuk kiépítése iránt.
Végül pedig, miközben minden szem a Nyugatra vagy Ázsiára szegeződik, Afrika is reflektorfénybe kerül. Nemrégiben az Afrikai Unió (AU) megtartotta a 3. Afrikai Integrációs Napot, amelynek témája az afrikai integráció és a de-globalizáció volt. Az AU pedig már most világossá teszi a kontinens vállalatai számára, hogy önállósodniuk kell, és nem szabad a világ többi részétől függeniük.
A világgazdaság már évtizedek óta nyitott és hozzáférhető, de most egy új átrendeződés van folyamatban, amely új törésvonalak mentén osztja meg a világot.
E törésvonalak közül sok ideológiai jellegű – ez hatalmas elmozdulás az elmúlt évtizedekhez képest, amikor az ideológia eltűnni látszott. Ugyanilyen fontos, hogy egyértelmű, hogy az új tömbök döntéseit nemcsak az országok vagy vállalatok, hanem az átlagemberek is meg fogják érezni.
A közeljövőben több blokk fog versenyezni a világ irányításáért. Ezeknek a blokkoknak pedig együtt kell majd létezniük egymással, miközben kreatív módszereket kell találniuk arra, hogy az országokat – és a vállalatokat – maguk mellé állítsák. A kérdés az, hogy meddig mennek el ezek a blokkok az elképzeléseik érvényesítéséért? És mi történik, ha az együttélés elkerülhetetlenül nehéznek bizonyul vagy nem sikerül?
Forràs: Politico
