Csak a béke orvosolhatja az éghajlatváltozás okozta veszélyeket Kashmirban
Ali Raza Syed, az Európai Kasmíri Tanács (KC-EU) elnöke kijelentette, hogy csak a béke helyreállítása Dzsammuban és Kasmírban teszi lehetővé a régió számára, hogy foglalkozzon az olyan aktuális, létfontosságú kérdésekkel, mint az olvadó gleccserek és a kiáradó folyók okozta veszély. A diplomata a “Jog a fejlődéshez és a fenntartható fejlődési célok” című rendezvényen beszélt Genfben.
A rendezvényt az International Action for peace and sustainable development (Nemzetközi akció a békéért és a fenntartható fejlődésért) szervezte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 51. ülésszakának alkalmából Genfben.
Az eseményen felszólalt Adovate Parvez Shah, ismert kasmíri vezető, Muzamil Ayoob Thakur, a kasmíri szabadságmozgalom elnöke és Zaffar Ahmad Qureshi, a Kashmir Campaign Global elnöke is.
A KC-EU elnöke beszédében arra kérte a nemzeteket szerte a világon, hogy fogjanak össze, és segítsenek megoldást találni a Dzsammu és Kasmír vitájára, amely már 76 éve tart.
“Ennek a régóta tartó vitának a békés megoldása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a régió a gyorsan zajló éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre összpontosítson, hanem azt is, hogy a régió megfelelő utat találjon a fenntartható fejlődés felé, ahelyett, hogy a jelenleg Dzsammuban és Kasmírban állomásozó több mint egymillió indiai katona helyett a hadseregre fordítana több pénzt. Itt az ideje, hogy az ENSZ végrehajtsa határozatait, és foglalkozzon az elnyomott dzsammui és kasmíri nép emberi jogainak megsértésével. A kasmíri kérdés megoldása esetén az egész régió népei együttesen használhatják fel energiáikat a régió fenntartható jövőjének megteremtésére; egy olyan régióra, amely mentes az elnyomástól, de tele van jóléttel.” – mondta.
Elmondta, hogy a régió fenntartható fejlődése rendkívül fontos, de ez akkor érhető el, ha Dzsammu és Kasmír népének az ENSZ Alapokmánya szerinti alapvető jogokat biztosítanak.
Ali Raza Syed azt mondta továbbá, hogy az emberi jogok megsértésének kérdése nem lehet másodlagos, ez továbbra is a legfontosabb és legsürgetőbb kérdés. Az indiai megszállás alatt álló Kasmírban a diákok és a fiatalok az elnyomás áldozataivá váltak; a kereskedőket zaklatják, tulajdonukat lerombolják. Sok emberi jogi aktivista, mint például Khuram Parvez és Ahsaan Untoo, minden ok nélkül indiai börtönben van.
A KC-EU elnöke a nemzetközi közösséghez fordulva azt mondta: “Dzsammu és Kasmír népe várja, hogy közbelépjenek, hogy segítsenek nekik az önrendelkezéshez való jog és alapvető emberi jogaik elérésében”. Nemcsak az emberi jogi aktivisták, hanem a bebörtönzött újságírók, mint Sajjad Gul és Fahad Shah, valamint a bebörtönzött politikai vezetők, mint Yasin Malik, Shabir Ahmed Shah és még sokan mások, hangját is elnyomják.
Sokan már évek óta börtönben vannak; néhányukat még kasmíri börtönökből is áthelyezték indiai börtönökbe. Az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának 19. cikke szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határok nélkül.
Ali Raza Syed sajnálatát fejezi ki a közelmúltban Dél-Ázsiában, különösen Pakisztánban bekövetkezett meteorológiai események miatt, amelyek rávilágítottak arra, hogy égető szükség van olyan fenntartható intézkedésekre, amelyek segíthetnek az éghajlatváltozás okozta károk enyhítésében.
Elmondta, hogy Pakisztánban az árvízkárokat az ország tervezési minisztere, Ahsan Iqbal szerint 10 milliárd dollárra becsülik, ami az ország bruttó hazai termékének 4%-át teszi ki. Hozzátette, Indiában az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az árvizek, amelyek mintegy 6000 ember életét követelték, és az elmúlt 3 év kárát 7,4 milliárd dollárra becsülik.
Az éghajlatváltozás hatása Kasmírra, amelyet Ázsia víztornyaként is emlegetnek, emberek millióinak megélhetését fogja megváltoztatni, mivel évente mintegy 8,6 millió köbméter vizet szállít az ázsiai országoknak, és ez a régió 33 000 négyzetkilométernyi területet foglal magában. E régió stabilitása kulcsfontosságú, mivel több mint egymilliárd embert érint, miközben az éghajlatváltozás hatásainak hullámzása folyamatos segélyprogramok és karitatív munka révén stresszt okoz a világ többi része számára, miközben a világ a Covid-19 járvány után próbál talpra állni.
Forràs: Kashmir Council-EU
