Borrell: “Európa hadereje olyan, mint a japán törpefa”
Josep Borrell, az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikáért felelős főképviselője szívesen hasonlítja az európai hadseregeket japán törpefához .
“A hidegháború után bonsai hadsereggé zsugorítottuk a haderőinket” – mondta a múlt héten. “Ha minden európai állam csak az ukrajnai háború kezdete óta tett bejelentéseiknek megfelelően növeli katonai képességeit, az eredmény az erőforrások nagy pazarlása lesz. Csak 27 nagyobb bonsai lesz”.
Dióhéjban ez az a kihívás, amellyel az európai kormányok szembesülnek, amikor Oroszország imperialista agressziójának fényében a rég elhanyagolt védelmi rendszer újjáépítésén fáradoznak. Az Európai Bizottság úgy számol, hogy mióta az orosz tankok begördültek Ukrajnába, az EU-tagállamok 200 milliárd eurós további védelmi kiadásokat jelentettek be az elkövetkező években.
Ha azonban nem hangolják össze felszerelésvásárlásaikat, nem hangolják össze a katonai követelményeket és a beszerzési ütemterveket, és nem késztetik együttműködésre egymással rivalizáló védelmi iparukat, akkor az uniós országok azt kockáztatják, hogy az adófizetők pénzét nagymértékben elherdálják, és mindezt úgy, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sem remeg a csizmájában.
“Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy többet kell költenünk, de jobban is kell költenünk” – mondta Thierry Breton, a védelmi iparért és az űrkutatásért felelős uniós biztos.
Sajnos egyelőre a fő európai hatalmak nem ebbe az irányba mozdulnak. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, mindegyikük a saját útját járja, és sokan inkább a készletről vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államok domináns fegyvergyártóitól, ahelyett, hogy közös európai védelmi ipart építenének ki.
“Az alapvető probléma továbbra is az, hogy az európai országok még mindig nem rendelkeznek igazán együttműködő gondolkodásmóddal, amikor a védelmi képességek közös fejlesztéséről, beszerzéséről és működtetéséről van szó” – írta Ian Bond és Luigi Scazzieri, az Európai Reformközpont munkatársai.
A NATO és az Európai Védelmi Ügynökség többször azonosította azokat a kulcsfontosságú képességbeli hiányosságokat, amelyek miatt az európai erők képtelenek fenntartani a műveleteket amerikai segítség nélkül. Ezek közé tartozik a stratégiai légi szállítás, a hírszerző, megfigyelő és felderítő repülőgépek és műholdak, a drónok, a légvédelmi rakéták és a precíziós irányítású lőszerek készleteinek hiánya.
Forràs: Politico
