Az EU energiaválságra való felkészülése kudarcot vallott
Az Európai Uniónak a villamosenergia-export visszafogására vonatkozó közelmúltbeli terveit legutóbb az északi kormányok és a hálózatüzemeltetők bírálták.
Norvégia vízenergiája kulcsfontosságú a régió villamosenergia-piacán. Annak ellenére, hogy a meglévő jogszabályok célja az uniós országok felkészítése az energiaválságokra, Norvégia nem szerepel az érintett országok dokumentumaiban vagy az EU végrehajtó testületének dokumentumaiban.
Norvégia, az EU-ba irányuló kulcsfontosságú villamosenergia-exportőr, a villamosenergia-összekötők kapacitásának csökkentését fontolgatja, miután a száraz nyár sújtotta a vízenergiára támaszkodó villamosenergia-termelését. Oslo bejelentését aggodalommal fogadták a svédországi, dániai és finnországi energiaszállításért felelős átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO-k).
“Miközben megértjük az ellátásbiztonság biztosításának szükségességét, ugyanakkor mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy a javasolt kapacitáscsökkentés figyelmen kívül hagyja a határok nyitva tartásának előnyeit, és nem ismeri el, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát a leghatékonyabb módon egy jól működő piac biztosítja” – írták az átvitelirendszer-üzemeltetők nemrégiben kiadott közös nyilatkozatukban.
Ha Norvégia korlátozná a villamosenergia-exportot, az ártana az északi országok energiabiztonságának és rontaná a piacba vetett bizalmat – mondta Teppo Säkkinen, a Finn Kereskedelmi Kamara ipari és éghajlat-politikai tanácsadója az EURACTIV-nak.
Egy 2019-es jogszabály értelmében az uniós országoknak a kockázati felkészülési tervekben előre kell jelezniük az ilyen jellegű fennakadásokat. Ezeknek tartalmazniuk kell a sebezhetőségek és az esetleges baleset esetén meghozandó intézkedések ismertetését.
Bár az említett sebezhető pontok között szerepelnek a viharok és a hideg időjárás hatásai, valamint az Oroszországgal kapcsolatos politikai kockázatok, Dánia, Finnország és Svédország mindegyike kihagyja a Norvégiából érkező import csökkenésére vonatkozó tervezést.
Dánia tervében a skandináv országok közötti szövetséget hangsúlyozza. Idézi a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország és Finnország TSO-i által 2004-ben létrehozott fórumot, amelynek célja, hogy “prioritásokat állítson fel és biztosítsa a célorientált északi vészhelyzeti felkészültségi együttműködést az energiaszektorban”.
Az Európai Bizottság finn és svéd tervekkel kapcsolatos visszajelzései Norvégiát sem említik, annak ellenére, hogy az európai végrehajtó testület mind Finnországot, mind Svédországot sürgette, hogy az ukrajnai háború fényében vizsgálják felül terveiket.
Dánia esetében a visszajelzés még kidolgozás alatt áll.
A Bizottság nem válaszolt az EURACTIV ezzel kapcsolatos kérdéseire.
Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodáson keresztül részt vesz az EU egységes piacának szabályaiban, és alkalmazza azokat.
“Norvégia az Európai Gazdasági Térség tagja, és alkalmazza az uniós energetikai jogszabályokat. Bár az uniós jog lehetővé teszi a többéves tározókapacitás árnyékolásának módját, például egy bizonyos minimális töltöttségi szint előírásával, egy ilyen döntés nem jelentheti a határok lezárását a belső villamosenergia-piaci villamosenergia-csere korlátozása érdekében” – mondta az EURACTIV-nak az Európai Bizottság szóvivője.
Ha Norvégia mégis megsértené az EGT-megállapodást, a végrehajtó hatósága (ESA) vizsgálatot indíthatna az esetleges jogsértés miatt, és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc számára létrehozott bíróság elé vihetné az ügyet.
Forrás: Euractiv
