A NATO készen áll a rendfenntartó erők növelésére, ha a szerb-koszovói feszültség eszkalálódik
A NATO növelni fogja koszovói békefenntartó erőinek számát, ha a szomszédos Szerbiával fokozódik a feszültség – közölte a szövetség vezetője, az elhidegült nyugat-balkáni szomszédok közötti, az EU által közvetített tárgyalások előestéjén.
“Jelenleg jelentős misszióval, közel 4000 fős katonai jelenléttel rendelkezünk Koszovóban” – mondta Jens Stoltenberg sajtótájékoztatón, miután Brüsszelben megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
“Ha szükséges, mozgósítjuk erőinket, ott vetjük be őket, ahol szükséges, és növeljük jelenlétünket. Északon már megnöveltük a jelenlétet. Készek vagyunk többet is tenni”.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség ebben a hónapban fellángolt, amikor Pristina közölte, hogy kötelezi az északon élő szerbeket, akiket Belgrád támogat, és nem ismerik el a koszovói intézményeket, hogy kezdjék el használni a Pristinában kiadott autórendszámokat.
A helyzet megnyugodott, miután Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására beleegyezett, hogy szeptember 1-jéig elhalasztják a rendszámtáblák bevezetését, miközben a NATO békefenntartói felügyelték a szerbek által felállított útakadályok felszámolását.
Vučić azonban a NATO sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a csütörtöki, az EU által elősegített tárgyalások Kurtival nehézségekbe ütköznek, mert a két fél szinte semmiben nem ért egyet.
Kurti, aki később találkozott Stoltenberggel, hangsúlyozta Koszovó eltökéltségét, hogy NATO-taggá váljon.
“A fenyegetéseket, kockázatokat és kihívásokat, amelyekkel a NATO a jelenlegi biztonsági környezetben szembesül, a mi országunk is érzi” – mondta újságíróknak. A felmerülő problémákat Oroszország befolyásával hozta összefüggésbe.
“Koszovó intézményeinek és polgárainak a jelenlegi helyzetben okuk van arra, hogy éberen figyeljék (északi szomszédunk) destruktív megközelítését Koszovóval és általában a régióval szemben, Oroszország Európára és a Balkánra vonatkozó káros programja keretében”.”
Koszovó 2008-ban, majdnem egy évtizeddel az elnyomó belgrádi uralom elleni gerillafelkelés után egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Szerbia jogilag még mindig területének szerves részének tekinti Koszovót. Tagadja, hogy feszültséget és konfliktust szítana ott, és azzal vádolja Pristinát, hogy lábbal tiporja a kisebbségi szerbek jogait. Az etnikai szerbek az 1,8 millió lakosú Koszovó 5%-át teszik ki, amelynek 90%-a albán etnikumú.
Öt uniós ország (Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia, Románia) nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Vučić szerint Szerbia el akarja kerülni a helyzet eszkalálódását, de fontos megérteni, hogy van “a fiataloknak egy új generációja”, akik Koszovót szerb területnek tekintik, és nem fogják tovább “tűrni a terrort”.
Forrás: Euractiv
