Nincs cselekvés a szavakon túl: EU-India emberi jogi párbeszéd
Újdelhiben megrendezett 10. EU-India emberi jogi párbeszéd során mindkét fél megismételte az emberi jogok előmozdítása és védelme iránti elkötelezettségét, azonban a szavakon túlmenően nem tettek említést semmilyen konkrét intézkedésről.
Az indiai jogvédőknek azonnali támogatásra és a rendszeres támadások, fenyegetések és önkényes letartóztatások megszüntetésére van szükségük. A Bhima Koregaon-ügy kapcsán letartóztatott 16 jogvédő közül 13-an továbbra is börtönben vannak. 2021. július 5-én a 84 éves Stan Swamy az orvosi ellátás hiánya miatt meghalt az őrizetben. Nem történt nyilvános elismerése annak, hogy az állam bűnrészes volt a bebörtönzésében és halálában. Az állampolgárságról szóló törvénymódosító törvény elleni békés kampányban való részvételért letartóztatott védők közül hatan továbbra is börtönben vannak.
2021 novemberében Khurram Parvez kasmíri emberi jogi aktivistát letartóztatták, és hamis vádakkal továbbra is be van zárva. 2022 júniusában Teesta Setalvadot bebörtönözték, közvetlen megtorlásként azért, mert a 2002-es gudzsaráti zavargás áldozatainak elszámoltatásáért és igazságszolgáltatásáért folytatott kampányt. Sok más jogvédőt, köztük igazságot kereső őslakos nőket is bebörtönöztek és terroristának bélyegeztek emberi jogi munkájuk miatt.
Az EU és India közös sajtóközleménye nem foglalkozik ezekkel az esetekkel, és nem ismeri el az emberi jogi helyzet általános romlását Indiában.
A jogvédők elleni támadások jól ismertek, és közvetlen hatással vannak a jogvédők biztonságára, családjaikra és az általuk képviselt közösségekre. Az emberi jogokkal, valamint a szabadságjogok és a jogvédők védelmével kapcsolatos homályos kötelezettségvállalások többé nem elegendőek. Az emberi jogok békés védelméért Indiában elkövetett erőszak és büntetés mértéke arányos és nyilvános választ követel, valamint a folyamatos jogsértésekért való elszámoltatás követelését. A nemzeti normák és a nemzetközi kötelezettségvállalások égbekiáltó figyelmen kívül hagyásával szemben – ami különösen fontos India globális jelenlétének és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában betöltött tagságának fényében – az EU-nak nyilvánosan állást kell foglalnia a megtorlások mintáival és az egyedi esetekkel kapcsolatban.
A közlemény nem foglalkozik az emberi jogi jogvédők ellen rendszeresen alkalmazott indiai törvényekkel, valamint azzal, hogy az indiai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság nem képes proaktívan beavatkozni azokban az esetekben, amikor a jogvédők célpontjai közé kerülnek.
A törvénytelen tevékenységek megakadályozásáról szóló törvény (UAPA) és a külföldi hozzájárulások szabályozásáról szóló törvény (FCRA) alkalmazása és ezek hatása az emberi jogi jogvédők biztonságos munkavégzésének lehetőségére közvetlenebb és nyilvános figyelmet igényel. Az FCRA-t arra használták, hogy blokkolják a nagyon szükséges pénzeszközöket, befagyasszák a bankszámlákat, és a nem kormányzati szervezeteket vizsgálatoknak vessék alá, ami a civil társadalomra gyakorolt dermesztő hatást.
Elismerjük, hogy az EU és India közötti emberi jogi párbeszéd mindkét fél számára lehetőséget nyújt arra, hogy az emberi jogok érvényre jussanak Indiában, de a a szavak nem elegendők, ha India nem cselekszik és az EU szemet húny az emberi jogsértések felett, az a képmutatás magas iskolája lenne.
Forràs: International Federation for Human Rights/NapiEU
