A NATO és ezzel a világ egy igen veszélyes korszakba lépett
Kevésbé kiszámítható, kevesebb alapszabállyal, a nukleáris eszkaláció valós veszélyével, az Ukrajnát mélyen megsebző vérontással, és nincs egyértelmű út vissza az enyhüléshez.
A NATO vezetői csütörtökön Madridban befejezték a csúcstalálkozót, amely a szövetséget az Oroszországgal való konfrontáció szélére sodorta. A szövetségesek kitartottak amellett, hogy támogatják Ukrajnát, “ameddig csak szükséges” Vlagyimir Putyin orosz elnök seregeinek visszaveréséhez, ugyanakkor igyekeztek távol tartani a szövetséget az Oroszországgal való közvetlen harctól, figyelmeztetve, hogy a konfliktus gyakorlatilag bármelyik pillanatban kicsúszhat az irányításuk alól.
A szövetségesek megfogadták, hogy olyan képességeket fejlesztenek ki, amelyekkel több csapatot tudnak mozgósítani, gyorsabban, mint a Szovjetunió összeomlása óta bármikor, a balti államokban és más, egykor a vasfüggöny mögött rekedt keleti szövetségesekben, amelyek most a leghűvösebbek Moszkvával szemben.
De ellentétben az USA és a Szovjetunió közötti hidegháború csúcspontjával több mint egy generációval ezelőtt, a jelenlegi szembenállás nem a két nagy, szuperhatalmi ellenfél egyensúlyán nyugszik. Az 1980-as és 1990-es évek nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó architektúra nagyrészt szétesett. A történelmileg el nem kötelezett országok, Finnország és Svédország is állást foglaltak.
A kiberháború, a dezinformáció, a csúcstechnológiás fegyverek, mint a hiperszonikus rakéták és a felfegyverzett drónok, valamint a konfliktusok új területei, mint az Északi-sarkvidék és a világűr, mind korábban nem látott és rendkívül bizonytalan kockázatokat jelentettek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Madridban tartott záró sajtótájékoztatóján egyenesen elismerte, hogy a veszély most meghaladja a hidegháborús korszakét. És nyomatékosan figyelmeztette Putyint, hogy a szövetségesek területére való bármilyen behatolás azonnal a nyugati katonai erő teljes fellépését vonja maga után.
“Veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban élünk” – mondta Stoltenberg. “És olyan világban élünk, ahol valójában forró háború folyik Európában, olyan nagyszabású katonai műveletekkel, amilyenekre a második világháború óta nem volt példa Európában.”
“Természetesen ez szenvedést ró az ukrán népre – ezt nap mint nap látjuk, és tisztelettel adózunk a bátorságuk, a bátorságuk előtt” – folytatta Stoltenberg. “Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez még rosszabb is lehet – mert ha ez egy teljes körű háborúvá válik Oroszország és a NATO között, akkor olyan mértékű szenvedést, károkat, halált, pusztítást fogunk látni, ami sokkal, de sokkal rosszabb, mint amit ma Ukrajnában látunk”.
Forràs: Politico
