Az eurózóna inflációja új rekordra, 8,1 százalékra ugrott
Az eurózóna inflációja májusban új rekordmagasságra, 8,1 százalékra emelkedett az áprilisi 7,4 százalékról, tovább súlyosbítva a megélhetési költségek válságát az egész kontinensen – derült ki az Eurostat előzetes adataiból kedden.
Az infláció ismét meghaladta a 7,7 százalékos medián előrejelzést, és újabb felhívásokat vált ki, hogy az Európai Központi Bank lépjen fel agresszívebben az árnyomás megfékezése érdekében. Az infláció jelenleg az EKB 2 százalékos céljának több mint négyszerese.
A kiugrást elsősorban az energiaárak erőteljes emelkedése okozta, amelyek az áprilisi 37,5 százalékról 39,2 százalékra gyorsultak, valamint az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk drágulása, amelyek 7,5 százalékkal emelkedtek az áprilisi 6,3 százalékkal szemben. Ezek az összetevők tovább emelkedtek Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az EKB eddig jelezte, hogy csak júliusban kezdi meg a kamatemelést, fokozatos kamatemelésekkel. “Tekintettel a gazdasági kilátások bizonytalanságára, az emelésnek fokozatosan kell történnie” – mondta Ignazio Visco, a Kormányzótanács olasz tagja kedd reggel.
A nyomás tovább erősödhet, ahogy a munkavállalók magasabb béreket követelnek, hogy jobban megbirkózzanak a megugró árakkal. Az EKB eddig azzal érvelt, hogy a “visszafogott” bérnövekedés kevéssé utal az ár-bér spirál veszélyére, amelyben a bérek a magas árak hatására jelentősen megugranak, majd még magasabb inflációba torkollnak.
Forràs/ Politico
