Az EU vezetői támogatják az orosz olajimport részleges betiltását
A több hetes elhúzódó, többnyire Magyarország által megakasztott tárgyalások után az EU vezetői tegnap politikai kompromisszumot kötöttek az orosz kőolaj tengeri behozatalának az év végéig történő betiltásáról, de a teljes embargóról lemondtak.
Az uniós vezetők által elfogadott kompromisszum értelmében a részleges embargó a kőolajra és a kőolajtermékekre terjed ki, de döntő fontosságú, hogy a csővezetéken szállított nyersolajra átmeneti mentességet biztosít.
“Ez azonnal az Oroszországból származó kőolajimport több mint 2/3-át érinti, elvágva ezzel az orosz háborús gépezet egyik hatalmas finanszírozási forrását. Maximális nyomás nehezedik Oroszországra, hogy vessen véget a háborúnak” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az uniós nagykövetek várhatóan szerdán hozzák meg a jogi döntést az olajembargó és a 6. oroszországi szankciócsomag jóváhagyásáról – mondta Michel a hétfői megbeszélések után újságíróknak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lépés “az év végéig ténylegesen csökkenti az Oroszországból az EU-ba irányuló kőolajimport mintegy 90%-át”, mivel Németország és Lengyelország kötelezettséget vállalt arra, hogy lemond a területükre vezető vezetéken keresztül történő szállításokról.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az EU összesen 56,5 milliárd eurót küldött Oroszországnak fosszilis tüzelőanyag-szállításokért cserébe, az olajért fizetett összegek közel 30 milliárd eurót tettek ki, amelyet nyersolajszállításokban számoltak el – a pénzt Moszkva inváziójának finanszírozására használták fel.
Mindazonáltal a megállapodás elmarad az Európai Bizottság eredeti javaslatától, amely minden olajimport betiltását irányozta elő.
Erről azonban nem született megállapodás, mivel több olyan uniós ország hevesen ellenezte ezt, amelyek nagymértékben függenek a csővezetékeken keresztül érkező orosz kőolajszállításoktól.
Magyarország egyik legfontosabb követelése volt, hogy a csővezetékeket hagyják ki az orosz olajembargóból, mivel Magyarország attól tartott, hogy a tilalom veszélyeztetné gazdaságát, mivel függ az Oroszországból a Drusba csővezetéken keresztül szállított olajtól.
A tengerparttal elzárt Magyarország, amely kőolajának 65%-át a Drusba-vezetéken keresztül importálja Oroszországból, még hétfőn is ellenezte a szankciókat, és Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kért az importtilalom alól.
Magyarország blokkolása sok bírálatot váltott ki más uniós országok, különösen Lengyelország, az északi országok és a balti államok részéről.
Az uniós vezetők nem állapodtak meg abban, hogy a csővezetéken szállított kőolajra vonatkozó esetleges mentesség meddig tartana, a csúcstalálkozó záróközleménye szerint “a lehető leghamarabb visszatérnek a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel kérdésére”.
Most várhatóan az uniós diplomatákat és minisztereket bízzák meg azzal, hogy találjanak olyan megoldást, amely tisztességes versenyt biztosít a továbbra is orosz olajat kapók és a leállítandók között.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor egyébként a brüsszeli csúcstalálkozóra érkező újságíróknak azt mondta, hogy garanciákat fog kérni arra is, hogy Magyarország tengeri úton is vásárolhatna olajat, ha az orosz olajszállítások megszűnnének a Drusba kőolajvezetéken, az ország fő nyersolajimport-forrásán keresztül.
“Az ellátás hirtelen megszakadása esetén vészintézkedéseket vezetnek be az ellátás biztonságának garantálása érdekében” – jelentették ki az uniós vezetők, burkolt gesztusként Budapest aggodalmaira.
Németország és Lengyelország, amelyek részesülhetnének a vezetékmentességből, vállalták, hogy az év végéig de facto leállítják az északi Drusba-vezetéket – közölték újságírókkal uniós diplomaták.
Egy uniós tisztviselő szerint a Cseh Köztársaság 18 hónapos mentességet biztosított a tilalom alól, amely az olajtermékek viszonteladására vonatkozik.
A hatodik szankciócsomag részeként javasolt egyéb intézkedések között szerepel a legnagyobb orosz bank, a Sberbank kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, három további orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató betiltása, valamint az Ukrajnában háborús bűncselekményeket elkövető személyek listázása.
A hatodik szankciócsomagról szóló végleges megállapodást mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia.
Nem sokkal a bejelentés előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök túl puhának nevezte az EU-t Moszkvával szemben, amikor úgy tűnt, hogy a vezetők nem jutnak megállapodásra az olajtilalomról.
“Miért függnek Oroszországtól, az ő nyomásától, és miért nem fordítva? Oroszországnak önöktől kell függenie. Miért tud Oroszország még mindig naponta majdnem egymilliárd eurót keresni az energia eladásával?” – kérdezte Zelenszkij.
“Miért dolgoznak még mindig terrorista bankok Európával és a globális pénzügyi rendszerrel? Komoly kérdések” – tette hozzá.
Több uniós diplomata utalt arra, hogy a hetedik uniós szankciócsomag tartalmazhatja a következő lépéseket a teljes olajtilalom felé, és kiterjedhet a csővezetéken szállított orosz olajra is.
Forràs: Euractiv
