Macron az EU bővítési folyamat alternatív javaslatával állt elő
Emmanuel Macron francia elnök az Európa-napon, az Európai Parlament előtt felszólalva egy új “politikai európai közösséget” javasolt, amely lehetővé tenné Ukrajna és az EU várólistáján jelenleg szereplő többi ország, például a Nyugat-Balkán országai számára, hogy szorosabban kapcsolódjanak az EU-hoz.
Tegnap a francia elnök Párizsban, egy sajtótájékoztatón moldovai kollégájával, Maia Sanduval – akinek országa szintén a közelmúltban nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét – közösen tartott sajtótájékoztatón próbálta pontosítani javaslatát.
Azt mondta, hogy az “az együttműködés strukturálásának új keretét jelenti, amely összehozza azokat a demokratikus európai nemzeteket, amelyek a mi értékrendünket vallják, és amelyek vagy törekszenek az Európai Unióhoz való csatlakozásra, vagy nem”.
A javaslatot, amelyet a kommentátorok az EU elhaló bővítési folyamatának alternatívájaként értelmeztek, szkeptikusan fogadták a blokkhoz való csatlakozásra törekvők.
“Ukrajna számára nem lenne elfogadható alternatíva az uniós tagsággal szemben” – reagált a múlt héten a javaslatra Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Noha úgy is felfogható, hogy ez az egyes országok uniós integrációjának elkerülésére szolgálna, a közösség “bók” lenne, nem pedig “a csatlakozási folyamat alternatívája”.
Az EU a hat nyugat-balkáni állam felvételére irányuló törekvése eddig is csak lassú ütemben haladt.
Montenegró az egyetlen ország, amely megnyitotta az összes tárgyalási fejezetet, míg Szerbia a 35 szakpolitikai területből csak 22-t nyitott meg, de a tényleges előrelépés elhanyagolható.
Koszovó még mindig nem kapta meg a tagjelölti státuszt, és az uniós jövőre vonatkozó remények továbbra is halványulnak, mivel a vízumliberalizáció továbbra is elérhetetlen. Bosznia-Hercegovinában, amely szintén nem hivatalos tagjelölt ország, a helyi politikusok közötti feszültségek továbbra is veszélyeztetik a stabilitást és akadályozzák az előrelépést.
Eközben Brüsszel nem tudta megkezdeni a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel az utóbbi pályázatát a szomszédos Bulgária akadályozza a közös történelemmel és nyelvvel kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Eközben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a hét elején arra figyelmeztetett, hogy Bulgária vétója “ajándék Oroszországnak”.
A jogállamisággal, a menedékkérőkkel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályok is fennállnak, különösen Tiranából kiindulva.
Macron szerint elképzelése lehetővé tenné “a politikai, energetikai és befektetési kapcsolatok erősebb strukturálását több olyan országgal, amelyik ezt kívánja”.
Forràs: Euractiv
