Macron marad, a háború marad, az amerikai gazdaság erőteljesen lassul

Emmanuel Macron marad egy második, ötéves ciklusra a francia elnöki székbe. Másodszorra is megakadályozta, hogy a szélsőjobboldal jelöltje, Marine Le Pen hivatalba lépjen. Az a tény, hogy nem Le Pen fogja vezetni Európa egyik legfontosabb hatalmát (legalábbis egyelőre), ünnepelendő. Ami viszont aggasztó, az az, hogy milyen közel került ahhoz, hogy nyerjen. Merne valaki fogadni arra, hogy ő, vagy esetleg helyette màs nem lesz ott öt év múlva?

Ami Macron  következő lépéseit illeti, az első választási feladata az lesz, hogy megnyerje a júniusi parlamenti választásokat, hogy pártja alakíthassa a következő kormányt és törvényeket hozhasson. Ezt a feladatot valószínűleg nehezebb lesz teljesíteni, mint öt évvel ezelőtt. Ezután további gazdasági reformokat kell(ene) végrehajtania otthon, erősebb külpolitikát kell folytatnia (különösen Németországot kell keményebb fellépésre kényszerítenie az orosz agresszióval szemben), és meg kell találnia a módját annak, hogyan erősítheti meg a francia politika középmezőnyét, például a haragos vidéki szavazók megnyugtatásával.

……

Oroszország értelmetlen ukrajnai háborúja immár harmadik hónapja tart, és a jelentések szerint a múlt hétvégén újabb két orosz tábornok halt meg a harctéren. Komolyan kell-e vennünk azt az orosz tábornokot, aki az elmúlt napokban a konfliktus Moldovára való kiterjesztéséről beszélt? A háború eszkalálódhat. De a legvalószínűbb veszély szerintem az, hogy a harcok szörnyen elhúzódóvá válnak, és sokkal nagyobb emberi és gazdasági áldozatokat követelnek. Boris Johnson, Nagy-Britannia miniszterelnöke úgy véli, hogy a háború akár a jövő évben is folytatódhat. A harcok a Donbas régióban végül is már nyolc éve tartanak.

…..

Mi értelme van az ENSZ-nek, ha nem játszik erős szerepet az olyan konfliktusok kezelésében, mint amilyen az Ukrajnában zajló?  Lásd például a menekültügyi ügynökség, az UNHCR munkáját. Ezen a héten az ENSZ közelebbi fókuszba kerül. A következő napokban António Guterres főtitkár végre találkozik Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd Kijevbe utazik Volodimir Zelenszkijhez.

….

Figyeljünk a csütörtökön megjelenő új amerikai GDP-adatokra is. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy az amerikai gazdaság erőteljesen lassul, és a növekedés a 2021 utolsó negyedévében mért 7%-os éves ütemről várhatóan az idei első negyedévben mindössze 1%-ra esik vissza. Ne ijedjünk meg túlságosan ettől a visszaeséstől: a növekedési adatok furcsaságai sok mindent megmagyaráznak (a készletfelhalmozás tavaly év végén hozzáadta a GDP-hez, idén pedig a készletcsökkenés elvont belőle). A nagyobb sztori az, hogy az infláció négy évtizedes csúcson van, és a Federal Reserve-re nagy nyomás nehezedik, hogy megfékezze azt – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a gazdaság valóban komoly lassulást szenved el.

Forràs: The Economist