Szomáliföld: egy demokratizálódó ország, amely a nemzetközi elismerésért küzd

Lars Patrick Berg európai parlamenti képviselő meghívására Szomáliföld hivatalos parlamenti küldöttsége látogatást tett az Európai Parlamentben. Ebből az alkalomból Barcs Endre exkluzív interjút készített Ali Hamud Jibrillel, a Szomáliai Köztársaság képviselőházának alelnökével.

Kérdés: Szomáliföld 1991 májusában szüntette meg önkéntes unióját Szomáliával. Szomáliföld 1991. május 18-án kikiáltotta függetlenségét, amelyet számos ország és nemzetközi szervezet még nem ismer el. Ezért Szomáliföld számára prioritás, hogy minden erőfeszítést megtegyen függetlenségének elismerése érdekében. Milyen lépéseket tett a szomáliai kormány annak érdekében, hogy az ország méltó legyen a nemzetközi elismerésre?

Vàlasz : Mindenekelőtt Szomáliföld függetlenségének kikiáltása óta törvényes parlamenti választásokat tartott, amelyek békés kormányváltáshoz vezettek. Az ország rendelkezik a demokratikus intézményekkel és a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy független államként ismerjék el. Van hadserege, alkotmánya, zászlaja és útlevele. Nem látom okát annak, hogy Szomáliföldet miért ne ismerjék el függetlennek.

Kérdés: Ahhoz azonban, hogy Szomáliföld megkapja ezt az elismerést, ki kellene békülnie vagy legalábbis valamilyen megállapodásra kellene jutnia Szomáliával. Jelenleg folynak-e tárgyalások ezzel kapcsolatban?

A : Szomália és Szomáliföld az elmúlt évtizedben több mint tíz alkalommal találkozott miniszteri vagy államfői szinten, hogy megvitassák Szomáliföld státuszát. Sajnos ezek a megbeszélések soha nem jutottak túl az eljárási kérdésekről szóló megállapodásokon. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy Szomália nem hajlandó komolyan tárgyalni Szomáliföld függetlenségének rendezéséről, és nem fog tárgyalóasztalhoz ülni azzal a szándékkal, hogy megállapodásra jusson, hacsak nincs egy erős és befolyásos hatalom, amely közvetítőként lépne fel. Erős és kitartó közvetítésre lenne szükség az előfeltételek, Szomália folyamatos obstrukciójának, szándékos késlekedésének és előkészületeinek leküzdéséhez. Ugyanakkor a tárgyalásoknak mindig meg kell várniuk a szomáliai elhúzódó választási folyamat eredményét. Ez egy nagyon nehéz kérdés számunkra, mert Szomália képtelensége vagy nem hajlandósága a Szomáliföld státuszáról szóló rendezésre irányuló tárgyalásokra aláássa a belső megbékélés előmozdítására irányuló erőfeszítéseinket, és méltánytalan terhet ró Szomáliföld népére. Egyértelmű jogi státusz nélkül Szomáliföldet megfosztják a külföldi befektetésektől, az együttműködési támogatástól, a nemzetközi hitelpiacokhoz való hozzáféréstől, a légtérhasználatért fizetendő összegektől és így tovább. Nem szabad megengedni, hogy a szomáliai hatóságok a tárgyalások figyelmen kívül hagyásával vagy késleltetésével megtagadják tőlük ezeket az előnyöket.

Sajnos Szomália nem tudja, vagy szándékosan nem akarja megérteni, hogy ha Szomáliföld elnyerné függetlenségét, az segítene Szomáliának a biztonsági kihívások kezelésében, amire jelenleg nem képes. A Szomáliával való megállapodás két másik regionális kérdésben is segítene, ezért a Szomáliföld státuszának és Szomáliával való kapcsolatának rendezéséről szóló tárgyalásoknak mindenképpen foglalkozniuk kell a Szomáliföld keleti régiójának joghatósági és biztonsági kérdéseivel, valamint a Puntlandban kialakult helyzettel. Végül a tárgyalások lehetőséget biztosítanának Etiópia szomáliai etnikumú Ogaden régiója számára, hogy tárgyalásokat folytasson saját társulásáról Szomáliával, Szomálifölddel vagy mindkettővel.

Kérdés: Úgy tudom, hogy a Szomálifölddel való kapcsolatok rendezése alapvető fontosságú Szomáliföld jövője szempontjából. Ezért szükség van egy erős közvetítőre a két ország között. Úgy tudom, hogy Ön az Egyesült Államokat szeretné felkérni erre a közvetítői szerepre. Muse Bihi Abdi elnök hetekkel ezelőtt Washingtonban járt ebben az ügyben. Sikerült bármilyen eredményt elérnie?

V : Látogatása során Muse Bihi elnök azt mondta amerikai tárgyalópartnereinek, hogy az Egyesült Államoknak közvetítő szerepet kellene vállalnia, és ha ez sikerül, az Egyesült Államoknak el kellene fogadnia Szomáliföld független státuszát.  Egy ilyen lépés stabil, működő, békés partnert biztosítana az Egyesült Államoknak és ezen keresztül más országoknak is egy háború sújtotta régióban, és megerősítené Szomáliföld demokratikus kormányzását és gazdaságát.

K : Ugyanakkor ez a lépés segítené Szomáliföldet abban, hogy helyet kapjon olyan nemzetközi szervezetekben, mint az Afrikai Unió vagy az ENSZ. Szomáliföld jelenlegi státuszában képes tárgyalni ezekkel a szervezetekkel?

V : Az Afrikai Unió 2005-ben tényfeltáró missziót küldött Szomáliföldre, amely napirendre tűzte Szomáliföld függetlenségének kérdését. Az Afrikai Unió, látva a jó kapcsolatokat, amelyeket kormányunk más afrikai országokkal igyekszik kialakítani, nagyon pozitívan áll Szomáliföld követeléseihez.  Legutóbbi jelentésében az Afrikai Unió hangsúlyozza, hogy “Szomáliföld elismerési törekvése történelmileg egyedülálló és önigazoló az afrikai politikai történelemben”, és sürgeti a szervezetet, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a mogadishui és a hargeisai kormánnyal. Sajnos az elmúlt időszakban semmi sem történt ebben a tekintetben, az Afrikai Unió nem cselekedett a jelentés alapján, és azóta is kevés szerepet játszik. Most mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Afrikai Uniót cselekvésre bírjuk.

Ami az ENSZ-t illeti, az a szervezet, amely a világ legjelentősebb fóruma a nemzeti szuverenitás kérdésében, azáltal, hogy döntést hoz arról, hogy egy petíciót benyújtó államnak megadják-e a tagságot vagy sem. Mint tudjuk, a kérelmezőknek a Biztonsági Tanács kedvező szavazatára és a Közgyűlés kétharmadának támogatására van szükségük. Az országok saját érdekeik és a benyújtott ügy érdemeinek mérlegelése mellett figyelembe veszik az illetékes regionális testület, jelen esetben az Afrikai Unió álláspontját is. Így az ENSZ-tagság kérelmezése előtt elengedhetetlen lépés az Afrikai Unió tagságának kérelmezése, mivel Szomáliföld pozitív ajánlás esetén valószínűleg csatlakozhatna az ENSZ-hez, míg az Afrikai Unió támogatása nélkül a tagság megadása valószínűtlen.

K : A másik nagy kérdés Kína szerepe. Amíg Szomáliföld szoros kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, Kína valószínűleg megakadályozza Szomáliföld felvételét.

V : Országunk elkötelezett Tajvan mellett, és nem áll szándékunkban változtatni álláspontunkon.

K : Szomáliföld két nagyon komoly problémával néz szembe. Ezek a szárazság és az ebből eredő szegénység. Kap-e az ország támogatást az aszály sújtotta régiók helyreállításához?

V : Az aszály szörnyű károkat okoz az országnak, nemcsak a mezőgazdasági ágazat tönkretételével, hanem a Szomáliföld aszály sújtotta területeiről ideérkező emberek nagy száma miatt is. A közelmúltban az ENSZ főtitkárának helyettes különleges képviselője, Adam Abdelmoula Szomáliába látogatott, hogy felmérje az aszályhelyzetet. Hangsúlyozta, hogy sürgős humanitárius segítségre van szükség a térség aszály sújtotta közösségei számára.

Külön megbeszélést folytatott Muse Bihi Abdi elnökkel és Abdirahman Abdilahi Ismail alelnökkel, aki egyben a szomáliai szárazságügyi bizottság elnöke is. Abdelmoula úr azt is megerősítette, hogy egyre több menekült család érkezik Szomáliföldre az ország más, aszály sújtotta részeiből, akik Szomáliföldön keresnek menedéket. Sajnos az ENSZ forrásai szűkösek, és több támogatásra van szükség a fenntartható beruházások növeléséhez az aszály sújtotta régiókban, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok számára nyújtott szociális szolgáltatások fokozásához.

Úgy tudjuk, hogy az ENSZ közel 1,5 milliárd dollárt szeretne összegyűjteni, hogy humanitárius segítséget nyújthasson 5,5 millió kiszolgáltatott embernek, köztük 1,6 millió belső menekültnek, 3,9 millió nem belső menekültnek és fogyatékkal élőnek. Emellett Szomáliföld nemzetközi partnerei – amellett, hogy mély együttérzésüket fejezik ki a Szomáliföldön jelenleg tapasztalható szárazság miatt – adományaikkal jelentősen hozzájárulnak az aszály humanitárius következményeinek kezeléséhez, és szorosan és nagy aggodalommal követik a helyzetet. Az aszály egyes közösségekre gyakorolt súlyos humanitárius hatása tagadhatatlan és aggasztó. Szomáliföld kormányának a partnerekkel együttműködve sürgős és határozott lépéseket kell tennie a helyzet mielőbbi megoldása érdekében.

Barcs Endre

Fotó: Lars Patrick Berg, európai parlamenti képviselő