NATO: következő lépés lehet a NATO Reagáló Erők bevetése
A NATO ma rendkívüli tárgyalásokon megállapodott abban, hogy további lépéseket tesz, és tovább erősíti keleti szárnyának szárazföldi, tengeri és légi erőit, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai offenzívát indított Ukrajnában.
“További védekező szárazföldi és légi erőket telepítünk a szövetség keleti részére, valamint további tengeri eszközöket” – áll a NATO-nagykövetek közleményében.
“Megnöveltük erőink készenlétét, hogy reagálni tudjunk minden rendkívüli helyzetre” – tették hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár külön nyilatkozatban egyértelművé tette, hogy “nem tervezzük NATO-csapatok küldését Ukrajnába”.
A NATO közleménye szerint a szövetség úgy döntött, hogy “az összes szövetséges védelmét szolgáló védelmi tervezésünkkel összhangban további lépéseket tesz az elrettentés és a védelem további erősítése érdekében a szövetség egészében”. Intézkedéseink preventívek, arányosak és nem eszkalációs jellegűek, és azok is maradnak” – áll a közleményben.
A döntés azután született, hogy Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia és Szlovákia a NATO alapító szerződésének 4. cikke alapján ritka konzultációkat kért, amelyeket akkor lehet kezdeményezni, ha “a [NATO] felek területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van”.
Stoltenberg megerősítette, hogy pénteken virtuális NATO-vezetői találkozóra kerül sor, amelyen a katonai szövetség 30 vezetője – akikhez csatlakozik a nem NATO-tag Finnország és Svédország, valamint az EU vezetése is – további megbeszéléseket folytat az ügyről.
“Ez egy szándékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió” – mondta Stoltenberg. “Oroszország indokolatlan, provokáció nélküli támadása Ukrajna ellen számtalan ártatlan ember életét veszélyezteti légi és rakétatámadásokkal”.
“Meg kell értenünk, hogy mindezen hetek és hónapok alatt, amikor az oroszok azt mondták, hogy nem tervezik Ukrajna lerohanását, akkor is voltak terveik, és valójában egyetlen világos cél érdekében építették fel ezt az egész erőt, ami nem más, mint Ukrajna lerohanása” – mondta Stoltenberg az orosz szándékokról szóló hírszerzési adatokra utalva.
“Láttuk, hogy valójában végig komolyan gondolták Ukrajna lerohanását, soha nem gondolták komolyan, hogy valóban diplomáciai erőfeszítéseket tegyenek” – tette hozzá.
A NATO által tervezett új intézkedések “lehetővé teszik számunkra, hogy képességeket és erőket, köztük Finnország és Svédország is bevethessük” – mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy a szövetség több mint 100 harci repülőgépet helyezett magas készültségbe.
A NATO azután kezdte meg a keleti védekezés fokozását Európában, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet.
Jelenleg mintegy 5000 katonát és felszerelést állomásoztat ott a balti térségben és Lengyelországban telepített négy NATO-multinacionális harccsoportban.
Az Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban működő négy “megerősített előretolt jelenlétű” harccsoportot az elmúlt hónapokban több ország csapataival és felszerelésével erősítették meg.
A balti államok a NATO legsebezhetőbb szárnyának számítanak. A szövetség fő területével a Lengyelország és Litvánia közötti mintegy 60 kilométeres, keményen védendő szárazföldi folyosó köti össze őket.
Ez a Suwałki rés néven ismert, Fehéroroszország és az orosz Kalinyingrádi exklávé között húzódik.´
Ami a következő lépéseket illeti, a következő lépés lehet a NATO Reagáló Erők aktiválása, egy gyorsan bevethető szárazföldi dandár, amelyet Franciaország vezet Németország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország mellett, és amely akár 40 000 katonát is magában foglalhat.
Néhány NATO-tagállam csapatokat, vadászgépeket és hadihajókat is küldött a Fekete-tenger térségébe, Bulgária, Románia és Törökország közelébe.
A katonai szövetség továbbá a múlt héten megvitatott egy olyan tervet, amely potenciálisan négy többnemzeti harccsoportot hozhat létre Délkelet-Európában, és egyenként mintegy 1000 katonát telepíthet Bulgáriába és Romániába, valamint esetleg Szlovákiába és Magyarországra, válaszul Oroszország ukrajnai katonai megerősödésére.
Forràs: NATO, Euractiv
