Az EU vezetői júliusban Pekingbe utaznak csúcstalálkozóra a kínai vezetőkkel
Az uniós vezetők a hírek szerint július végén Pekingbe terveznek látogatást, hogy magas szintű csúcstalálkozót tartsanak kínai kollégáikkal, ami szokatlan szakítást jelentene a Brüsszel és Peking közötti váltakozó helyszínek hagyományával. A South China Morning Post több diplomáciai forrásra hivatkozva április 11-én arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke várhatóan részt vesz a megbeszéléseken, ami ritka egymást követő csúcstalálkozót jelentene kínai földön.
Az Európai Bizottság szóvivője „logisztikai okoknak” tulajdonította a döntést, míg Costa szóvivője megerősítette, hogy a találkozóra valóban Pekingben kerül sor. A külföldi média azt is megjegyezte, hogy az EU azt fontolgatja, hogy a csúcstalálkozót az EU-Japán csúcstalálkozóval párhuzamosan tartja, egy szélesebb körű ázsiai diplomáciai kapcsolatfelvétel részeként.
A látogatásra akkor kerül sor, amikor a geopolitikai feszültségek és a protekcionista nyomás átformálja a globális kereskedelmi környezetet. Miután az Egyesült Államok többször is erőteljesen megemelte a vámtarifákat, Kína és az EU fokozta saját párbeszédét. Csak a múlt héten két magas szintű telefonbeszélgetés zajlott kínai és uniós vezetők között, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hivatalos látogatást tett Pekingben.
Kedden von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel. Szerdán Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztosa videóbeszélgetést folytatott Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszterrel. Csütörtökön Sánchez Kínában landolt, és megerősítette, hogy Spanyolország támogatja a mélyebb elkötelezettséget.
A Wang-Sefččović virtuális megbeszéléseket követően Kína és az EU egyaránt megerősítette, hogy azonnal folytatják a tárgyalásokat az elektromos járművek ügyében, és feltárják a mélyebb beruházási együttműködést az autóipari ágazatban. Emellett mind Brüsszel, mind Peking nyilatkozatai kitértek a Washington „kölcsönös vámtarifáival” kapcsolatos növekvő aggodalmakra is.
A diplomáciai lépésre az Egyesült Államok egyre egyoldalúbb kereskedelmi gyakorlata miatt Európában egyre növekvő frusztráció közepette kerül sor. Április 10-én Washington további 41%-os vámokat jelentett be a kínai árukra, így a vámok összértéke elérte a megdöbbentő 145%-ot. Peking gyorsan válaszolt, és április 12-től 125%-os vámot vetett ki az összes amerikai importra.
Brüsszel ezzel szemben óvatosabb álláspontot képviselt. Április 9-én mind a 27 EU-tagállam megszavazta az amerikai importra kivetett 25%-os megtorló vámok jóváhagyását, válaszul az EU acélra és alumíniumra kivetett korábbi amerikai vámokra. A Fehér Ház által bejelentett 90 napos szüneteltetést követően azonban az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy tükrözze a késedelmet, és ideiglenesen felfüggeszti saját intézkedéseit – ez a lépés európai politikai körökben bírálatokat váltott ki, mivel túlságosan engedékeny volt Washingtonnal szemben.
A visszahatás aláhúzza az Európában egyre erősödő, stratégiai autonómiára irányuló felhívásokat. Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezető közgazdásza a héten írt: „A felszabadulás napi vámok csökkenteni fogják az amerikai és a globális növekedést és foglalkoztatást, bizonyítva a kormányzat gazdasági analfabétizmusát. De kárt okoznak az USA politikai hatókörének is”. Figyelmeztetett: „Európa többé semmilyen téren nem támaszkodhat az Egyesült Államokra, és ki kell alakítania saját ügynöki tevékenységét – vagy katasztrofálisan hanyatlani fog”.
Pénteken Hszi Csin-ping kínai elnök politikai súlyt adott a heti fejleményeknek, felszólítva az EU-t, hogy álljon ki Kína mellett a globalizáció védelmében, és lépjen fel az „egyoldalú zsarnokoskodások” ellen.
Trump vámoffenzívájának kezdete óta tett első nyilvános nyilatkozatában Hszi a pekingi Diaojutai Állami Vendégházban tartott találkozó során mondta Sánchez: „A két félnek elő kell mozdítania a méltányos és ésszerű globális kormányzási rendszer kiépítését, fenn kell tartania a világbékét és biztonságot, és elő kell mozdítania a közös fejlődést és jólétet” – olvasható a Hszinhua hírügynökség felolvasásában.
Mivel Kína és az EU a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulóját ünnepli, a közelgő júliusi csúcstalálkozó kulcsfontosságúnak bizonyulhat – nemcsak a kétoldalú együttműködés, hanem Európa változó pozíciója szempontjából is egy olyan világban, amelyet egyre inkább a gazdasági széttöredezettség és a geopolitikai rivalizálás határoz meg.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
