Képes lesz e beváltani ígéretét Donald Trump
Donald Trump megválasztott elnök ígéretet tett arra, hogy békemegállapodást fog kötni Ukrajnában, de ahogyan hivatalba lépni készül, a béke ugyanolyan elérhetetlennek tűnik, mint valaha.
Moszkva és Kijev a csatatéren elért eredményekkel igyekszik megerősíteni tárgyalási pozícióit a 3 éve tartó háborút lezáró esetleges tárgyalások előtt. Az elmúlt évben az orosz csapatok lassan, de folyamatosan nyomultak előre az ukrán védelmen keresztül, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a háború elején Moszkva által illegálisan annektált, de soha nem teljesen elfoglalt négy keleti és déli régió felett. Emellett rakéták és drónok hullámait indítja, hogy megpróbálja megbénítani Ukrajna energiahálózatát és más létfontosságú infrastruktúráját.
Ukrajna viszont megpróbálta biztosítani és kiterjeszteni behatolását Oroszország kurszki régiójába. Kijev rakétái és drónjai orosz olajipari létesítményeket és más, Moszkva hadigépezete számára fontos célpontokat is támadtak.
Miközben Putyin arra törekszik, hogy megszilárdítsa nyereségét és nyugati garanciákat szerezzen arra, hogy Ukrajnát soha nem hívják meg a NATO-ba, azt is szeretné, ha Kijev elfogadna egy sor nyelvi, oktatási és kulturális politikát, hogy biztosítsa Moszkvával szembeni barátságos politikáját.
„Putyin a háborúját ennek eléréséhez kötötte, és nem valószínű, hogy meghátrálna” – írta Tatyana Stanovaya, a Carnegie Russia and Eurasia Center munkatársa egy kommentárjában. „Ehelyett valószínűleg fokozni fogja erőfeszítéseit.”
Hozzátette, hogy Oroszország követelése Ukrajna „demilitarizálására” nemcsak a fegyveres erők mélyreható csökkentését jelenti, hanem nyugati garanciákat is kér, hogy nem fegyverzi fel újra szövetségesét.
„Moszkva minden katonai támogatást Ukrajnának eredendően ellenségesnek tekint” – mondta.
Putyin valószínűleg nem vonja vissza a négy ukrán régió elcsatolását, amelyet már az orosz alkotmányba is beírtak.
„Moszkva úgy véli, hogy Oroszország új határainak Ukrajna általi elismerése szükséges ahhoz, hogy kizárja a katonai reváns alapját” – írta kommentárjában Vlagyimir Frolov politikai elemző.
Sok moszkvai elemző szkeptikus a békemegállapodás kilátásaival kapcsolatban, megjegyezve a két oldal nagyon eltérő álláspontjait. Egyesek szerint a tárgyalások kudarca Oroszországot és az Egyesült Államokat közvetlen konfliktus szélére sodorhatja, ha Trump úgy dönt, hogy fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Moszkva és Kijev a csatatéren elért eredményekkel igyekszik megerősíteni tárgyalási pozícióit a 3 éve tartó háborút lezáró esetleges tárgyalások előtt.
Az elmúlt évben az orosz csapatok lassan, de folyamatosan nyomultak előre az ukrán védelmen keresztül, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a háború elején Moszkva által illegálisan annektált, de soha nem teljesen elfoglalt négy keleti és déli régió felett. Emellett rakéták és drónok hullámait indítja, hogy megpróbálja megbénítani Ukrajna energiahálózatát és más létfontosságú infrastruktúráját.
Ukrajna viszont megpróbálta biztosítani és kiterjeszteni behatolását Oroszország kurszki régiójába. Kijev rakétái és drónjai orosz olajipari létesítményeket és más, Moszkva hadigépezete számára fontos célpontokat is támadnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva kész a tárgyalásokra, de hangsúlyozta, hogy bármilyen békemegállapodásnak tiszteletben kell tartania a „terepen lévő realitásokat”, ami nem túl finom megfogalmazása annak, hogy figyelembe kell vennie Oroszország szárazföldi térnyeréseit.
Júniusban hangsúlyozta, hogy Ukrajnának le kell mondania NATO-pályázatáról is, és teljes mértékben ki kell vonnia erőit Donyeckből, Luhanszkból, Zaporizzsjából és Herszonból – azokból a régiókból, amelyeket Oroszország 2022 szeptemberében annektált -, olyan követelések, amelyeket Ukrajna és a Nyugat elutasított. Moszkva azt is szeretné, ha a Nyugat feloldaná a szankciókat, amelyek korlátozták Moszkva hozzáférését a globális piacokhoz, és súlyos csapást mértek Oroszország gazdaságára.
A masszív katonai kiadások megerősítették az orosz gazdasági teljesítményt, amely tavaly közel 4%-kal nőtt, de a gyengülő rubel és a munkaerőhiány magas inflációt gerjesztett és egyre inkább destabilizálta a gazdaságot. A múlt héten Joe Biden elnök még jobban fájdalmat okozott Moszkvának, amikor kiterjesztette a szankciókat Oroszország létfontosságú energetikai ágazatára, beleértve a korábbi korlátozások kijátszására használt árnyékhajóflottát is.
Miközben Putyin arra törekszik, hogy megszilárdítsa nyereségét és nyugati garanciákat szerezzen arra, hogy Ukrajnát soha nem hívják meg a NATO-ba, azt is szeretné, ha Kijev elfogadna egy sor nyelvi, oktatási és kulturális politikát, ezzel is kimutatva Moszkvával való barátságos politikáját.
„Putyin a háborúját ennek eléréséhez kötötte, és nem valószínű, hogy meghátrálna” – írta Tatyana Stanovaya, a Carnegie Russia and Eurasia Center munkatársa egy kommentárjában. „Ehelyett valószínűleg fokozni fogja erőfeszítéseit.” Hozzátette, hogy Oroszország követelése Ukrajna „demilitarizálására” nemcsak a fegyveres erők mélyreható csökkentését jelenti, hanem nyugati garanciákat is kér, hogy nem fegyverzi fel újra szövetségesét.
„Moszkva minden katonai támogatást Ukrajnának eredendően ellenségesnek tekint” – mondta.
Putyin valószínűleg nem vonja vissza a négy ukrán régió elcsatolását, amelyet már az orosz alkotmányba is beírtak. „Moszkva úgy véli, hogy Oroszország új határainak Ukrajna általi elismerése szükséges ahhoz, hogy kizárja a katonai reváns alapját” – írta kommentárjában Vlagyimir Frolov politikai elemző.
Sok moszkvai elemző szkeptikus a békemegállapodás kilátásaival kapcsolatban, megjegyezve a két oldal nagyon eltérő álláspontjait. Egyesek szerint a tárgyalások kudarca Oroszországot és az Egyesült Államokat közvetlen konfliktus szélére sodorhatja, ha Trump úgy dönt, hogy fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
Forrás: AP
