Őfelsége a marokkói király üzenete a Méltányossági és Megbékélési Bizottság létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából
Őfelsége VI. Mohamed király üzenetet küldött az “Átmeneti igazságszolgáltatás” nemzetközi szimpózium résztvevőinek, amelyet Rabatban rendeztek a Méltányossági és Megbékélési Bizottság létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából, az “Átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok: a fenntartható reformokért” témában.
A szöveg:
Nagy örömömre szolgál, hogy ezt az Üzenetet intézhetem hozzátok ezen nemzetközi szimpózium alkalmából, amelyet Fővédnökségem alá helyeztek. A Méltányossági és Megbékélési Bizottság létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvény központi témája: “Átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok: a fenntartható reformokért”.
Ezen a napon, amikor a jelenkori Marokkó történelmének egy jelentős eseményét ünneplik, ez jó alkalom arra, hogy ismét hangsúlyozzuk országunk demokratikus átalakulásának és fejlődési dinamikájának e döntő szakaszának fontosságát és jelentőségét. A demokratikus építés és átmenet alapvető pilléreként a Méltányossági és Megbékélési Bizottság különösen a jogállamiság és az intézmények megszilárdításához, valamint a szabadságok védelméhez járult hozzá.
Történelmi jelentősége, az emberi jogok kérdésével való közvetlen kapcsolata, politikai visszhangja és társadalmi jelentősége révén ez a szimpózium alkalom arra, hogy tisztelegjünk az országunk által az átmeneti nemzeti igazságszolgáltatási folyamat keretében elért eredmények előtt, amely maga is egy látnoki, átgondolt, átláthatóságra és objektivitásra törekvő megközelítés eredménye. Jó alkalom ez arra is, hogy felvilágosítsuk a jelen és a jövő generációit a Marokkói Királyság által végrehajtott reformokról és megbékélésről. Ezek a halmozott logika szerint, az egyetértés és a vakmerőség szellemében végrehajtott cselekedetek lehetővé tették történelmünk és múltunk gátlástalan olvasását, és megszabadították azt minden kisebbrendűségi érzéstől.
Szuverén döntésem volt, hogy létrehozom a Méltányossági és Megbékélési Bizottságot, hogy felváltsa a Független Választottbírósági Testületet, amelynek feladata az erőszakos eltüntetések és önkényes fogva tartások áldozatainak kártalanítása, egy olyan struktúra, amelyet Tiszteletreméltó Atyánk, Őfelsége a néhai II. Hasszán király hozott létre, Isten nyugosztalja a lelkét. Ezenkívül a közügyek irányításának proaktív dinamikájának középpontjában állt, amelyet a hatáskör új fogalma ihletett, és előmozdította az intézmények felelőssége és elszámoltathatósága közötti összefüggés elvét. A végső kihívás nem más volt, mint minden marokkói méltóságának megőrzése.
A teljes mértékben visszanyert nemzeti megbékélés és a múltbeli jogsértések korrekciója mellett ennek a dinamikának az volt a célja, hogy az átmeneti igazságszolgáltatást az akkori demokratikus átmenet választásának egyik prioritásává tegye. Valóban, a marokkóiak, mind az állam, mind a társadalom, előrelátó lendülettel megragadták a múlt század nyolcvanas éveinek végén a világban végbemenő mélyreható változások logikáját. Ugyanakkor értékesnek látták, hogy a demokratikus értékeket és az emberi jogok elveit a stratégiai politikai döntések középpontjába kell helyezni.
Az országunk által elfogadott átmeneti igazságszolgáltatási modell szilárdan egy sor megfontolás köré épült, amelyek közül néhány történelmi, amennyiben a marokkói személyiség sajátosságaira támaszkodik, mások földrajzi és területi. Elsődleges célja az volt, hogy minden áldozatra, hátterre és engedelmességre összpontosítson, és megvizsgálja az összes emberi jogi visszaélést, amelyet a függetlenség első éveitől a Méltányossági és Megbékélési Bizottság létrehozásáig követtek el.
Ez az intézkedés lehetővé tette az országunk által a múltban tapasztalt jogsértések minden típusának azonosítását és elemzését, függetlenül azok jellegétől és mértékétől. E célból vizsgálatokat és helyszíni vizsgálatokat végeztek, és nyilvános meghallgatásokat szerveztek a városokban és falvakban, hogy összegyűjtsék az igazság megállapításához és az egyéni és kollektív károk helyreállításához szükséges tanúvallomásokat. A nemek közötti egyenlőségen alapuló megközelítéssel összhangban végzett munka végső célja a marokkói nép és múltjának megbékélése volt.
A marokkói tapasztalat legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a civil társadalom valamennyi érzékeny rétegét bevonták az átmeneti igazságszolgáltatási folyamatba, annak koncepciójától annak befejezéséig. Az átmeneti igazságszolgáltatás végrehajtásáról szóló döntésnek köszönhetően a nyilvánosság valóban megnyílt a különböző reformokról és a nemzeti közvélemény érdeklődésére számot tartó alapvető kérdésekről szóló társadalmi viták előtt.
Ezenkívül az átmeneti igazságszolgáltatás előmozdítására irányuló számos és folyamatos kezdeményezésnek köszönhetően az emberi jogok megsértése elleni küzdelem körül erősen kikristályosodott a kollektív tudatosság. Levontuk a tanulságokat ebből a tapasztalatból, és újólag megerősítést nyert, hogy folytatni kell a jogállamiság megszilárdítását annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák és megvédjék a jogokat és szabadságokat, és feltéve, hogy felelősségteljes és az elkötelezett polgárság szellemében történő gyakorlásuk egyensúlyban van a kötelezettségek teljesítésével.
Történelmére tekintettel Marokkóban az átmeneti igazságszolgáltatás egy egyedülálló és úttörő tapasztalat minden jellemzőjét kínálja. A nemzeti politikai folyamat minőségi változásának szimbólumaként kikövezte az utat a zökkenőmentes és konszenzuson alapuló demokratikus átmenet előtt, és lehetővé tette a bevált gyakorlatok elfogadását a jogállamiság és az intézmények kiteljesítése felé történő elmozdulás érdekében.
Így a Méltányossági és Megbékélési Bizottság ajánlásainak köszönhetően, amelyeket a közpolitikákkal kapcsolatos javaslatok formájában fogalmaztak meg, és az emberi jogok alkotmányos védelmének szükséges megerősítésére helyezett hangsúly mellett szabályozási keretet hoztak létre a széles körű társadalmi reformok strukturálására, beleértve az alkotmányos és jogalkotási természetűeket is. Emellett konzultációs testületeket és intézményi mechanizmusokat hoztak létre a múltban elkövetett jogsértések felszámolása, a jogállamiság szabályain alapuló közigazgatási mód rögzítése, valamint a társadalmi dinamika folyamatos fejlődésének kiemelése érdekében.
Ebben a tekintetben ragaszkodtam ahhoz, hogy az alkotmány, a törvények és a közpolitikák az emberi jogok legszélesebb értelmezését tükrözzék, amely kiterjed a politikai, környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontokra is. Létrehoztuk azokat az intézményeket és alkotmányos mechanizmusokat is, amelyek az emberi jogok több dimenziójának védelméhez szükségesek.
E tekintetben személyesen törekedtem annak biztosítására, hogy a területi igazságosság koncepciója konkrét fejlesztési politikákban öltsön testet, és hogy a kollektív károk jóvátételének koncepciója beépüljön fejlesztési terveinkbe. Azt is biztosítottuk, hogy amennyire lehetséges és szükséges, azok a régiók és térségek, amelyek nem részesülnek a Marokkói Királyság által elért fejlődés és növekedés gyümölcseiből, kikerüljenek a marginalitásból. Így megnyílt az út a történelemmel és a világűrrel való nagy megbékélés előtt.
Még jobb, hogy ez az eltökélt akarat lehetővé tette Marokkó számos, jelentős fejlődési lemaradással küzdő régiója számára, hogy orvosolja azt, és némelyikük a területfejlesztés modelljévé vált.
Ebben az összefüggésben ma a világ pártatlan megfigyelők hangján keresztül tanúságot tesz annak a fejlődési modellnek a gyümölcseiről, amely déli tartományainkban működik, és amely teljes összhangban van a szolidaritás, a komplementaritás és a térbeli igazságosság eszméjével, amely az Ország különböző régiói között uralkodik. Valójában visszanyert tartományaink fiziognómiája jobbra változott, lehetővé téve számukra, hogy vonzó befektetési területté váljanak, ahol ma fejlesztési projektek, nagy létesítmények és nagyszabású létesítmények bővelkednek.
Ennek a tapasztalatnak köszönhetően, amelyet széles körben és erőteljesen dicsértek nemzetközi szinten, Marokkó úttörő szerepet játszott az átmeneti igazságszolgáltatás koncepciójának arab és afrikai környezetében történő bevezetésében, valamint annak visszhangos közvetítésében a Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országában.
A marokkói modell jelentősen hozzájárult az átmeneti igazságszolgáltatás koncepciójának és tapasztalatainak fejlődéséhez, amelyet új távlatokba nyitott regionális, kontinentális és nemzetközi szinten.
Amit azonban elértünk mind az emberi jogok tiszteletben tartásának végső garantálása és megőrzése, mind pedig a demokratikus intézmények fejlesztése és felépítése terén, az nem jelenti azt, hogy tökéletességet értünk el. Mindazonáltal, ezek az eredmények, amint azt a világ tanúsítja, a kialakulóban lévő, hiteles és megszilárdult demokrácia modelljét szimbolizálják.
Reméljük, hogy a napirenden szereplő témákról szóló tanácskozó ülések kiemelik a Marokkóhoz hasonló országok tapasztalataiból származó legjobb gyakorlatokat, különösen az átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok és a jogalkotási, intézményi és alkotmányos reformok között létrehozott szinergiákat, valamint a parlamentekre ruházott szerepek egymást kiegészítő jellegét, intézményi szereplők és a civil társadalom az átmeneti igazságszolgáltatási szervek ajánlásainak végrehajtását támogató intézkedések.
A tartós reformok érdekében meggyőződésem, hogy ez a fontos szimpózium lehetőséget nyújt majd annak megismerésére, hogy az átmeneti igazságszolgáltatási eljárások milyen mértékben tették lehetővé az emberi jogok megsértésének megszüntetését, és hogyan hajtották végre az e folyamatokból eredő ajánlásokat. Ez a két, egymással szorosan összefonódó kérdés alapvető fontosságú az egyének és csoportok védelmét, méltóságuk megőrzését és jogaik biztosítását célzó rendszerben.
E tekintetben bízom abban, hogy vitáik és elemzéseik révén képesek lesznek megadni a marokkói tapasztalatnak azt a kiemelkedő helyet, amelyet megérdemel, tekintettel arra, hogy jelenkori politikai történelmünk megkülönböztető jegyét képviseli, amely a marokkói állam évszázados gyökerein alapul.
Üdvözöljük ennek a nemzetközi szimpóziumnak minden résztvevőjét, és imádkozunk a Magasságoshoz, hogy koronázza meg munkátokat sikerrel.
Forrás: Marokkói Express
