Új Európai Bizottság: az EU kormányzási menetrendjének kulcsfontosságú pillérei
Az Európai Parlament november 27-én 370 igen szavazattal, 282 nemmel és 36 tartózkodással megerősítette Ursula von der Leyen második ciklusú Európai Bizottságát. Az új csapat december 1-jén lép hivatalba. A plenáris ülésen von der Leyen felvázolta jövőképét a következő öt évre vonatkozóan, hangsúlyozva a Draghi-jelentésben gyökerező stratégia, a Versenyképességi Iránytű bevezetését, amellyel Európa eligazodhat az egyre töredezettebb világban.
Az Európai Bizottság kritikus kérdésére, hogy miként tudja az EU fenntartani zöld és digitális gazdaságának versenyképességét – Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank elnöke irányadó keretet ajánlott fel “Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében. A dokumentum négy kulcsfontosságú célt vázol fel Európa számára: ez a fenntartható versenyképesség, gazdasági biztonság, nyitott stratégiai autonómia és tisztességes verseny. Nevezetesen, Kína több mint 360-szor szerepel a 400 oldalas jelentésben, hangsúlyozva az EU ambícióinak globális összefüggéseit. A jelentés rámutat arra is, hogy az EU-nak sürgősen 800 milliárd eurót kell befektetnie évente, hogy lépést tartson az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az EU új Bizottsága: A következő öt év legfontosabb prioritásai
A Draghi-jelentéssel összhangban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három kulcsfontosságú pillért vázolt fel a Bizottság következő öt évre szóló napirendjéhez: az innovációt, a szén-dioxid-mentesítést és a biztonságot.
Első pillér: innováció
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának a határtechnológiák következő hullámának élére kell állnia globális versenyképességének megőrzése érdekében. A Draghi-jelentés feltárta, hogy bár Európa erős innovációs képességekkel büszkélkedhet, az “unikornis” vállalatok több mint egyharmada külföldre költözik, ugyanis elriasztja őket a szabályozási, pénzügyi és munkaerő-kihívások. Ekaterina Zaharieva, a vállalkozási, kutatási és innovációs új biztos elkötelezte magát az Európai Innovációs Törvény bevezetése mellett. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamokat arra ösztönözze, hogy GDP-jük 3%-át fordítsák K+F-re, és bővítsék ki az Európai Kutatási Tanácsot.
Az új Bizottság kiemelt figyelmet fordít az elektromos járművek ágazatára. Von der Leyen bejelentette, hogy személyesen vezeti majd az uniós autóipar jövőjével kapcsolatos erőfeszítéseket, hangsúlyozva az együttműködésen alapuló megoldások sürgősségét. A Hágai Stratégiai Tanulmányok Központja arra figyelmeztetett, hogy Európa már lemaradt az elektromos járművek terén, és az autóipar szélesebb körű szerepe forog kockán a technológiai innovációban.
Második pillér: dekarbonizáció
A szén-dioxid-mentesítés központi szerepet játszik az EU környezeti és gazdasági haszonszerzési stratégiájában. A Draghi-jelentés kiemeli Európa magasabb energiaköltségeit Kínához és az Egyesült Államokhoz képest, ami aláássa árversenyképességét. A 2019-es európai zöld megállapodás, amely 2050-re a szén-dioxid-semlegességet tűzi ki célul, kihívásokkal néz szembe, különösen a belső égésű motorok 2035-ös betiltása terén. A piaci teljesítmény ezeket az akadályokat tükrözi: az európai elektromos járművek értékesítése 4,9%-kal esett vissza 2024 októberéig, ami a teljes piaci részesedés mindössze 14,4%-át teszi ki.
Több EU-tagállam, köztük Olaszország, Ausztria és Lengyelország, sürgette a Bizottságot, hogy találjon megoldásokat a 2025-ös kibocsátási célok eléréséért küzdő autógyártók szankcióinak elkerülésére, kiemelve az ágazat kritikus kihívásait a termelés és a foglalkoztatás terén.
Harmadik pillér: Biztonság
Von der Leyen hangsúlyozta a stabil ellátási láncok biztosításának fontosságát, és az EU célja, hogy a szabad és tisztességes kereskedelem révén diverzifikálja beszállítóit. A januárban kiadott Európai Gazdasági Biztonsági Csomag (EESP) olyan kulcsfontosságú intézkedéseket vezet be az EU gazdasági biztonságának védelme érdekében, mint a külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozás szigorítása és az érzékeny technológiák exportellenőrzési mechanizmusainak javítása.
A geopolitikai biztonság szintén kiemelt prioritás. A Bizottság ígéretet tett a védelmi kiadások növelésére, a katonai mobilitás fokozására és a NATO-val való szorosabb együttműködésre. Ezen túlmenően az EU előmozdítja Global Gateway stratégiáját a többoldalú partnerségek megerősítése érdekében.
November 29-én a Politico „B-” minősítést adott von der Leyennek a Bizottság 2019 és 2024 között végzett kezeléséért, arra hivatkozva, hogy olyan válságokban betöltött vezető szerepét, mint a világjárvány, az orosz-ukrán konfliktus és az energiazavarok nem tudta kellően érvényesíteni. A jövőre nézve az új Bizottság jelentős kihívásokkal néz szembe Európa versenyképességének fokozása, a belső politikai változások kezelése és a tagállamok közötti folyamatos nézeteltérések kezelése terén. Miközben Kína és az EU a diplomáciai kapcsolatok 50 éves évfordulóját ünnepli, a Bizottságnak eligazodnia kell a változó globális dinamikában, beleértve a „Trump 2.0” korszak fenyegető kilátásait.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU