Kína a negyedik helyen áll az EU által átvilágított közvetlen külföldi befektetések tekintetében

2024. október 17-én az Európai Bizottság (EB) közzétette „Negyedik éves jelentését az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) átvilágításáról”. Ez a jelentés rávilágít az FDI-áramlások 2023-ban változó helyzetére, feltárva a globális befektetési trendeket, az uniós jogalkotási fejleményeket és azt, hogy az EU egyre nagyobb hangsúlyt fektet az FDI átvilágítására. Az alábbiakban a jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük:

2023-as globális közvetlen külföldi befektetések tendenciái

A jelentés szerint a globális FDI-beáramlás a második egymást követő évben csökkent, mintegy 15%-kal, alig több mint 1 billió euróra – a 2021-es szint alá. A világ két legnagyobb gazdaságában, Kínában és az Egyesült Államokban is visszaesett az FDI: Kínában 8%-kal, az Egyesült Államokban pedig 6,2%-kal csökkent a beáramlás. Az EU esetében az FDI-beáramlás 2022-hez képest némileg nőtt, de a nettó áramlás 50 milliárd euróval negatív maradt. Ez nagyrészt a kulcsfontosságú gazdaságokban, például Hollandiában és Luxemburgban történt jelentős dezintegrációknak volt köszönhető, mivel a multinacionális vállalatok továbbra is kivonták a tőkét.

Az EU-ban az Egyesült Államok 2023-ban is a legnagyobb külföldi befektető marad, az összes fúziós és felvásárlási (M&A) ügylet 30%-át, valamint a zöldmezős beruházások (olyan projektek, amelyekben új létesítményeket építenek a semmiből) 36%-át teszik ki. Az Egyesült Királyság szorosan a nyomában következik, az M&A ügyletek 25%-ával és a zöldmezős beruházások 21%-ával, bár mindkét kategóriában jelentős csökkenés volt tapasztalható. Az amerikai zöldmezős projektek száma például elképesztő mértékben, 45%-kal esett vissza, ami a globális befektetési áramlások prioritásainak eltolódását jelzi.

Kína (Hongkongot is beleértve) 2023-ban az EU 9. legnagyobb M&A befektetője és 5. legnagyobb zöldmezős beruházója volt, bár aktivitása lehűlt. A Kínából származó M&A-tranzakciók 9,1%-kal csökkentek, a zöldmezős beruházások pedig enyhe, 0,9%-os visszaesést tapasztaltak.

A közvetlen külföldi tőkebefektetések megoszlása a legfontosabb uniós piacokon és ágazatokban

2023-ban az EU-ban összességében kevesebb M&A-tranzakciót hajtottak végre, a legtöbb országban csökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest. A befektetések célországát tekintve Németország és Spanyolország vált a külföldi befektetők első számú célországává, az összes külföldi felvásárlás 19%-át (349 ügylet), illetve 17%-át (323 ügylet) bonyolították le. Mindkét országban azonban az M&A-ügyletek száma az előző évhez képest mintegy 9%-kal csökkent. További kiemelkedő célországok voltak Franciaország (13%), Olaszország (7,9%) és Írország (7,6%).

Olaszországot és Hollandiát különösen súlyosan érintette a válság, ahol az M&A-tranzakciók száma a legnagyobb mértékben, 29%-kal, illetve 40%-kal esett vissza. Voltak azonban fényes pontok is: Lengyelországban, Finnországban és Írországban nőtt az akvizíciós tevékenység: Lengyelországban 70%-kal, Finnországban 33%-kal, Írországban pedig 4,4%-kal emelkedett az M&A ügyletek száma.

A zöldmezős beruházások terén Spanyolország állt az élen, az összes projekt 24%-át vonzotta, majd Franciaország és Németország következett, mindkét ország a zöldmezős beruházások 11%-át biztosította. A zöldmezős beruházási projektek száma azonban Németországban jelentősen, 48%-kal csökkent, míg Franciaországban és Spanyolországban 29%-kal, illetve 9,9%-kal. Ágazati szempontból a feldolgozóipar volt a külföldi felvásárlások első számú célpontja az EU-ban, az összes ügylet 26%-ával, amelyet az információs és kommunikációs technológia (IKT) követett 23%-os részesedéssel. Az IKT-felvásárlások azonban 2022-hez képest meredeken, 25%-kal csökkentek, míg a feldolgozóiparban enyhébb, 6,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A szakmai, tudományos és műszaki (PST) tevékenységek a külföldi felvásárlások 12%-át tették ki, és az egyetlen olyan ágazatot jelentették, amely növekedést (+12%) tapasztalt az előző évhez képest.

A zöldmezős beruházásokat tekintve a kiskereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek voltak a domináns ágazat, a közvetlen külföldi beruházási projektek 33%-át adták. Ezt követte a feldolgozóipar a projektek 12%-os részesedésével. A legnagyobb visszaesést az IKT-ágazatban tapasztalták az előző évhez képest, ahol a zöldmezős projektek 59%-kal csökkentek, míg a feldolgozóiparban viszonylag kisebb, 10%-os visszaesés volt tapasztalható.

A közvetlen külföldi befektetések szűrése az EU-ban 2023-ban

A jelentés azt is kiemelte, hogy az EU egyre nagyobb hangsúlyt fektet az FDI-k potenciális biztonsági kockázatokra való átvilágítására. Az FDI-átvilágítási rendelet értelmében a tagállamok biztonsági okokból felülvizsgálhatják a külföldi befektetéseket, és megoszthatják egymással a potenciális kockázatokra vonatkozó információkat. 2023-ban 18 tagállam 488 bejelentést nyújtott be az együttműködési mechanizmushoz – 16%-os növekedést a 2022-ben benyújtott 421 bejelentéshez képest. A közvetlen külföldi közvetlen tőkebefektetések átvilágítása során az elsődleges források az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek, Kína (beleértve Hongkongot is), Kanada és Japán voltak. Kína az összes átvilágítás 6%-át tette ki, ezzel a negyedik helyen állt az FDI-forrásországok között, ami a 2022-es 5,4%-os arányról némileg emelkedett.

Figyelemre méltó, hogy a Rhodium Group október 1-jén kiadott jelentése megvitatta az EU „eszköztárát” a kínai közvetlen külföldi befektetések szabályozására, különösen az elektromos járművek (EV) ágazatában, és kiemelte a hét rendelkezésre álló mechanizmust, köztük a külföldi támogatásokról szóló rendeletet.

Ami a folyamatot illeti, a 2023-ban benyújtott 488 ügy túlnyomó többsége (92%) az első szakaszban, a tagállam értesítését követő 15 napon belül lezárult. Az ügyeknek csupán 8%-a került a második szakaszba, ahol részletesebb biztonsági kockázatértékelésre került sor.

A második fázisú átvilágításon átesett ügyek között a feldolgozóipar dominált, amely a benyújtott ügyletek közel 40%-át tette ki. Az esetek 51%-ában a „kritikus technológiák” álltak a középpontban, amelyek a további értékelést ösztönözték. Konkrétan a védelmi vonatkozású tevékenységek tették ki az érintett esetek 26%-át, ezt követte a repülőgépipar (22%) és a félvezetők (17%).

Forás: China Chamber of Commerce to the EU