Európa népeinek elege van az EU liberális hatalomátvételéből
Nehéz időket élnek a nyugat-európai centrista kormányok. Németországban, Franciaországban és másutt is összeomlik a támogatottságuk és elveszítik az irányítást, mivel Európa népeinek egyre inkább elege van az EU liberális berendezkedéséből.
Csakhogy az Európai Bizottság nagyhatalmú asszonya, Ursula von der Leyen nem akarja meghallani a nép hangját.
Amikor von der Leyen elnök a héten befejezte a biztosok kinevezését második hivatali ciklusára, az egyik félelemmel teli szalagcím még azt is üdvözölte, hogy „királynőből császárnővé” vált. Úgy hangzik, mintha mindannyiunknak térdet kellene hajtanunk a császári felség előtt.
Csakhogy a császárnőt nem a nép választotta meg, hanem azok, akik a demokráciát a demokráciában taccsra tették. A brüsszeli elit biztonságban van a füstmentes bizottsági szobáiban, és önelégülten feltételezi, hogy a demokratikus elszámoltathatóság hiánya megvédi a rezsimjét a várfalakon kívüli közönséges talpas parasztok támadásaitól.
Azonban hamarosan rá fognak jönni, hogy nem védettek az európai gazdák, munkások, fiatalok és sokan mások lázadásától, akiket a liberális daloskönyv populistának, azaz a nép tagjának nevez.
Sok választó talán még fel sem fogta, hogy az Európai Bizottság immár az EU központi kormánya, egyfajta szovjet típusú politbüró, ami az európai politikát irányítja. Talán azt hitték, hogy ez csupán egy technikai, adminisztratív szerv, egy épület tele köztisztviselőkkel, akiket azért neveztek ki, hogy végrehajtsák az EU tagállamai miniszterelnökeinek és parlamentjének kívánságait.
Ha ez így van, akkor nem figyelhettek oda, hogy a Bizottság politikai szerepe az EU szívében egyre csak nő, különösen Ursula elnök asszony alatt az elmúlt öt évben, a „függetlennek” hazudott média nagy részének aljas támogatásával.
A Politico, a brüsszeli establishment háziújságja, a „Királynőtől császárnővé” főcímmel adta meg a giccses hangnemet. A 27 biztos kiválasztásakor – írták csodálattal – előléptette szövetségeseit és lojális „őrkutyáit”, háttérbe szorítva első hivatali idejéből azt a néhány irritáló kritikust, aki figyelmeztetni merészelte a demokrácia bedarálására.
Forrás: European Conservative
