A németeknek és a franciáknak most lett elege a migrációból, ha az EU nem lép, ők majd lépnek!
Berlin bejelentése, miszerint szeptember 16-tól Németország valamennyi szárazföldi határán határellenőrzést vezetnek be, a német kormány azon döntéseinek sorában a legutóbbi, amely az illegális migráció visszaszorítását célozza.
A hat hónapos politikai váltás a németországi politikai zavarok közepette történik, ahol a migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős választási győzelmet aratott a kulcsfontosságú régiókban.
A német lépés eltérést jelent a jelenlegi schengeni megállapodásoktól is, amelyek lehetővé teszik az emberek szabad mozgását az uniós tagállamok között. Az új határellenőrzések további nyomást gyakorolnak Franciaországra és Belgiumra, mivel a Németországban menedékjogot nem kapó illegális migránsok közül többen próbálhatnak meg Calais-ba vagy az Egyesült Királyságba átjutni.
Franciaország az olimpiai játékokkal kapcsolatos terrorfenyegetettségre és a migrációs nyomásra hivatkozva október 31-ig már most is határellenőrzéseket tart más schengeni országokkal. Jelenleg azonban nincs jele annak, hogy további intézkedések bevezetését tervezné.
Németország döntése tehát indokolttá teheti, hogy Barnier a migrációval kapcsolatban megmozgassa az izmait, különösen Macron hallgatólagos támogatásával és maga is a bevándorlás szigorítása mellett döntsön.
„Lehetséges, hogy Barnier úr, aki már többször kifejezte hajlandóságát arra, hogy represszív módon ellenőrizze és korlátozza az illegális belépéseket [Franciaország területén], kísértésbe esik, hogy azt mondja: „nekünk is meg kell védenünk a határainkat”, és eltérést kér a schengeni megállapodástól” – mondta az Euractivnak Jérôme Vignon, a Jacques Delors Intézet migrációs politikai szakértője.
Barnier-től nem idegen a kemény migrációs retorika. Egykor elnökjelöltként indult a 2021-es előválasztásokon pártja, a Les Républicains (LR) színeiben, és az illegális bevándorlásra vonatkozó „moratórium” érvényesítését, valamint az új migrációs politikák népszavazás útján történő beiktatását javasolta a francia alkotmányba.
Ez az „alkotmányos pajzs”, ahogyan ő nevezte, „garantálni fogja, hogy a moratórium részeként elfogadott rendelkezéseket a francia bíróságok nem tudják megsemmisíteni Franciaország nemzetközi kötelezettségvállalásaira hivatkozva” – írta 2021 júliusában a Le Figaróban.
Forrás: Euractiv, fotó: AP
