Ha busás haszonnal járó üzletről van szó, macronnak az orosz barátság sem akadály: francia Rafale vadászgépek Szerbiának
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön és pénteken kétnapos szerbiai útra indul a politikai válság sújtotta Franciaországból, annak reményében, hogy harci repülőgépeket ad el Aleksandar Vučić elnök rezsimjének, annak ellenére, hogy Belgrád szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
A politikai válságba belekeveredett Macron reméli, hogy pénteken jó hírekkel térhet vissza Szerbiából. A szerb kollégájával, Aleksandar Vučićcsal folytatott megbeszélése végén Párizs és Belgrád között 3 milliárd euró értékű szerződés aláírására kerülhet sor 12 Rafale vadászrepülőgép eladásáról, ahogyan azt a szerb hatóságok az elmúlt hónapokban többször is kérték.
„Reméljük, hogy ezek a tárgyalások sikerrel zárulnak” – magyarázta szerdán (augusztus 28-án) az Élysée, anélkül azonban, hogy pontosította volna a tervezett repülőgépek számát vagy a szerződés értékét.
„Szerbia stratégiai döntést hoz, hogy egy európai országgal együttműködik [hadseregének modernizálása érdekében]” – tette hozzá az elnök kísérete. Egy sikeres eladás újabb nagy sikert jelentene a Dassault Aviation számára a Balkánon, miután 2021-ben 12 használt Rafale-t adtak el Horvátországnak 1 milliárd euróért.
Szerbia 2013 óta hivatalosan is az európai integráció tagjelöltje, de az Európai Bizottság 2023-as jelentésében „korlátozottnak” minősítette Belgrád előrehaladását a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és megjegyezte, hogy „továbbra is aggodalomra adnak okot a fenyegetések, a megfélemlítés, a gyűlöletbeszéd és az újságírók elleni erőszak esetei”.
A sajtószabadság ellen irányuló, valamennyi nemzetközi szervezet által egyaránt elítélt sorozatos támadások ellenére Vučić, aki 2012 óta ellenállás nélkül kormányozza az országot, Franciaország kulcsfontosságú szövetségesévé vált a Balkánon.
Párizs például üdvözli „a Szerbia által különösen az ohridi megállapodások végrehajtása érdekében tett lépéseket”, amelyeket elméletileg 2023 februárjában kötöttek meg az ország és a szomszédos Koszovó kapcsolatainak „normalizálása” érdekében, de azóta sem hajtották végre.
Belgrád gyakorlatilag visszanyerte azt a stratégiai központi szerepét, amelyet Jugoszlávia felbomlása óta elvesztett. Bár Szerbia támogatta a Kreml ukrajnai agresszióját elítélő 2022. márciusi ENSZ-határozatot, a szerb rezsim mindig is elutasította a Moszkvával szembeni európai szankciók alkalmazását, ügyes egyensúlyozó játékot játszva az uniós országokkal.
Ez utóbbiak ezért vonakodnak elítélni a szerb rezsim önkényuralmi túlkapásait, mert attól tartanak, hogy az ország a „nagy testvér” Oroszország karjaiba kerül.
Szerbia több orosz kormányzati delegációt is fogadott, és cserébe saját delegációt küldött Moszkvába, és a magas rangú tisztviselők, köztük Vučić is, olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek az orosz külpolitikai lépések támogatásaként, vagy legalábbis az ellenállás hiányaként értelmezhetők.
Forrás: Euractiv
