Francia választások: A szélsőjobboldal történelmi 34%-ot ért el, ezzel Franciaország kiszámíthatatlan terepre lépett
A francia szélsőjobboldal történelmi 34%-os szavazatarányt szerzett az előrehozott parlamenti választások első fordulójában, a baloldali koalíció kissé lemaradva végzett a második helyen, Macron centrista pártja pedig kerek vereséggel a harmadik lett.
Az első exit pollok szerint a szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) a szavazatok 34%-át szerezte meg, amelyet a baloldali koalíció, a Front Populaire követett 28,1%-kal. Macron Ensemble koalíciója 20,3%-ot ért el, a konzervatív Les Republicans pedig 10,3%-kal a negyedik helyen végzett.
Az RN történelmi csúcsot ért el a magas választási részvétel közepette: a becslések szerint a regisztrált szavazók 67%-a adta le szavazatát, ami 30%-kal több, mint a 2022-es parlamenti választásokon, és 35 éves csúcsot jelent.
Marine Le Pen, az RN történelmi alakja és korábbi pártelnök, még át sem vette a parlamenti frakció elnöki tisztségét, bejelentette, hogy már az első fordulóban újraválasztották, a szavazati arány több mint 50%-át és a regisztrált szavazatok legalább 25%-át megszerezve.
Az RN jelenlegi elnöke, Jordan Bardella és a szélsőjobboldal arca ebben a háromhetes kampányban, amely a modern politikai történelem legrövidebb kampánya volt, a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy készen áll a miniszterelnöki szerepvállalásra.
“Két út nyílik meg […]: a gonosz szövetsége a Jean-Luc Mélenchon mögé tömörülő Front Populaire-rel, amely az országot a zűrzavar, a lázadás és a pusztulás felé sodorná” – mondta Bardella.
Vagy – mondta – “az “egyetlen hazafias bástyának” tartott Nemzeti Unió szövetsége”, amely a szélsőjobboldali és a szélsőjobbra hajló konzervatívokat tömöríti.
Ilyen számok mellett lehetséges – bár korántsem biztos -, hogy az RN abszolút többséget szerezhet a nemzetgyűlésben a választások jövő vasárnapi (július 7.) második fordulóját követően.
Az első becslések szerint az RN 260 és 310 képviselői hely között lehet – bár az ilyen számokkal nagyon óvatosan kell bánni. Az abszolút többséghez 289 mandátum szükséges.
A korábbi választásoktól eltérően, ahol a második fordulóban gyakran a két legesélyesebb jelölt került szembe egymással, ez a magas részvételi arány, valamint a politikai spektrum három különböző tömbre – baloldal, közép és jobboldal – való felosztása azt jelenti, hogy 285 és 315 közötti választókerületben három jelölt jutott be a második fordulóba.
Forrás: Euractiv
