EU-választások folyamatban, miközben a kínai elektromos autókra kivetett vámok fenyegetnek
Vasárnap zárulnak az európai uniós választások: a 27 tagállam polgárai 720 európai parlamenti képviselőt választanak a következő öt évre. Az eredmények várhatóan jelentős hatással lesznek az EU jövőbeli politikájára, többek között a Kínához való viszonyulásra.
Az uniós választások egy olyan időszakban zajlanak, amikor Európa olyan geopolitikai konfliktusokkal küzd, mint az ukrán válság és a közel-keleti válság, a gazdasági stagnálás és a menedékkérelmek számának növekedése. Az előrejelzések szerint az Európai Parlamentben éles jobbra tolódás várható, a szélsőjobboldali pártok várhatóan mandátumokat szereznek, míg a centrista és baloldali csoportok veszíthetnek képviseletükből.
A szélsőjobboldal befolyása továbbra is bizonytalan. Miközben ezek a pártok egyetértenek abban, hogy az európai zöld megállapodás „költséges és bürokratikus”, és hasonló nézeteket vallanak a bevándorlásról, számos más sürgető kérdésben eltérnek egymástól. Elemzők szerint az új Európai Parlamentben egy „klímapolitikai intézkedéseket ellenző” szövetség alakulhat ki, ami akadályozhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló politikákat.
Emellett az uniós választási eredmények befolyásolhatják az Európai Bizottság elnökének kiválasztását is. A hivatalban lévő Ursula von der Leyen a hírek szerint Mario Draghi volt olasz miniszterelnök erős kihívója lesz. Egy új felmérés szerint az európaiak közel fele mindkét jelöltet megfelelőnek tartja, de Draghi enyhe előnnyel vezet (49%-47%) von der Leyen előtt.
Von der Leyen és Draghi Kínával kapcsolatos álláspontjaikban mutatnak bizonyos különbségeket. Von der Leyen szigorúbb megközelítést alkalmaz, és bizottsága gyakran alkalmazza a külföldi támogatásokról szóló rendeletet a kínai vállalatok vizsgálatára. Draghi ezzel szemben mélyreható belső uniós reformokat szorgalmaz a nemzetközi változások kezelése érdekében. Olaszország miniszterelnökeként azonban megvétózott néhány kínai beruházást.
Mindkét jelölt hasonlóan vélekedik az európai integrációról, Ukrajna támogatásáról és a közös védelem megerősítéséről. Ursula von der Leyen útja az Európai Bizottság elnökévé való újraválasztásához azonban nem tűnik zökkenőmentesnek. A 2019-es parlamenti szavazást szűk fölénnyel nyerte meg. A közelgő választási eredmények döntőek lesznek az újraválasztási kilátásai szempontjából.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Emmanuel Macron francia elnök állítólag Mario Draghi urat támogatja potenciális jelöltként. Ez a támogatás jelentősen befolyásolhatja a választási dinamikát és megkérdőjelezheti von der Leyen újraválasztási kilátásait.
Ez a választás kétségtelenül meghatározza majd az EU következő öt évre szóló politikai irányvonalát. Az egymásba fonódó válságok korában a választók döntése fogja meghatározni, hogy az EU mennyire hatékonyan tudja kezelni a példátlan kihívásokat. Az eredmény nemcsak az európai országokon belüli politikai erőket fogja átformálni, hanem az EU globális pozícióját és befolyását is próbára teszi. Az új Parlament megalakulásával az EU-nak új egyensúlyt kell találnia a belső és külső nyomás közepette, és olyan politikákat kell kialakítania, amelyek a jelenlegi problémákat kezelik, és elősegítik a hosszú távú fejlődést. Ez lehet a legkeményebb próbatétel mind az Európai Bizottság új elnöke, mind a Parlament számára.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU