Mit mondtak a kampányban az EU vezető jelöltjei az EU jövőjéről és a Kínával való kapcsolatról?

Közelednek az európai uniós választások: a 27 tagállamban várhatóan több mint 370 millió választópolgár járul az urnákhoz a következő hetekben. Ezen a héten az Európai Bizottság hivatalban lévő elnöke, Ursula von der Leyen más vezető jelöltekkel szállt szembe, és a politikai prioritásokról, valamint a Kínához fűződő kapcsolatokról tárgyalt, megragadva a világ figyelmét.

A jelöltek elképzelései az EU jövőjéről

Május 23-án öt különböző párt – a Megújuló Európa, az Európai Szocialisták Pártja, az Európai Zöld Párt, az Európai Néppárt és az Európai Baloldal Pártja – vezető jelöltjei vettek részt egy 105 perces vitán.

A vita elsősorban hat téma körül forgott: gazdaság és munkahelyek, védelem és biztonság, éghajlat és környezetvédelem, demokrácia és vezetés, migráció és határok, valamint innováció és technológia. A jelöltek heves vitát folytattak olyan kérdésekről, mint a lakhatás, a migránsok, az európai zöld megállapodás, a versenyképességet javító gazdaságpolitikák, a szélsőjobboldallal való lehetséges szövetségek, a védelmi és külpolitika, a gázai konfliktus, valamint az EU bővítése és a belső reformok.

A Kínával kapcsolatos megbeszélések kapcsán a házigazda a nyitóbeszédében megemlítette, hogy az EU számos üzleti sikertörténettel rendelkezik, és a munkanélküliségi ráta egy évtizede fokozatosan csökken. Ugyanakkor “az USA és Kína továbbra is az EU két fő versenytársa”. A védelmi és biztonsági témakörben a viták az orosz-ukrán kérdésről folytak, az illetékes jelöltek megemlítették, hogy “Kínának meg kellene állítania Oroszországot”, és hogy “Putyin és Kína aláássa az EU érdekeit”.

Az utolsó, innovációval és technológiával foglalkozó témakörben a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt vitatták meg, ahol von der Leyen kijelentette, hogy az EU-nak “befolyása van” a nagy technológiai vállalatokra. Utalt a végrehajtó szerve által nemrégiben indított vizsgálatra, amelyet a kínai alkalmazás Spanyolországban és Franciaországban a fizetős videónézettség miatt indítottak, és azt állította, hogy a TikTok “károsítja a fiatalok mentális egészségét. És abban a pillanatban, amikor bejelentették ezt a vizsgálatot, a TikTok visszavonta a TikTok Lite-ot a piacról, mert tudták, mi fog következni. Tehát van befolyásunk – állította von der Leyen.

Gazdasági vita: Az EU és Kína közötti kapcsolatok a középpontban

Május 21-én egy másik, a Bruegel és a Financial Times által szervezett vitán a Renew Europe, az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták Pártja és az Identitás és Demokrácia Párt négy fő jelöltje három kulcsfontosságú gazdasági témát vitatott meg: az EU egységes piacát, a gazdasági biztonságot és az EU jövő évi költségvetésének elosztását.

A Kínával kapcsolatos viták elsősorban a második témára, a gazdasági biztonságra összpontosítottak.

A Kína-EU kereskedelmi kapcsolatokkal kapcsolatban Anders Vistisen, az Identitás és Demokrácia Párt képviselője kijelentette, hogy az EU-t Kína fenyegeti, és ki kellene zárnia Kínát az infrastruktúrával kapcsolatos területekről, valamint meg kellene vizsgálnia a TikTok gyermekekkel kapcsolatos kérdéseit. Von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy növelni kell az EU versenyképességét, kiemelve az EU befolyását a kulcsfontosságú nyersanyagok, az energia, a piacok és a technológia terén, stabil ellátási láncok létrehozását, valamint a túlkapacitás és a kényszerű technológiaátadás megakadályozását. Sandro Gozi, a Renew Europe képviselője az iparvédelem megerősítése és a közbeszerzési pályázatok helyi vállalatok számára történő fenntartása mellett érvelt.

Arra a kérdésre, hogy az EU-nak az USA-hoz kellene-e igazítania Kínával szembeni álláspontját, von der Leyen különböző vizsgálatok lefolytatását, vámemelést, valamint célzottabb és személyre szabottabb intézkedések bevezetését javasolta. Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták Pártjának képviselője megjegyezte, hogy az EU-nak újra kell építenie a kereskedelmi rendet, és arra a példára hivatkozott, hogy a kínai vállalatok visszaléptek egy romániai naperőműre kiírt pályázatról, hogy hangsúlyozzák a gyorsabb és hatékonyabb uniós intézkedések szükségességét.

A Kínával való kereskedelmi háború kérdésével kapcsolatban Sandro Gozi azzal érvelt, hogy az EU-t a kínai támogatások és technológiaátadások fenyegetik. Nicolas Schmit arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusok eszkalálódásának kockázata ártana a világgazdaságnak. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy nincs kereskedelmi háború Kínával, és hogy a Kínával való kapcsolat a “kockázatmentesítésről, nem pedig a szétválasztásról” szól.

Vistisen ezzel szemben úgy vélte, hogy az EU már kereskedelmi háborúban áll Kínával, és javasolta Kína kereskedelmi terjeszkedésének megfékezését az EU-ban és globálisan. Von der Leyen erre azt válaszolta, hogy az EU kemény álláspontja és a kereskedelmi korlátok már aggodalmat keltettek Kínában, és megemlítette az Egyesült Államokkal való tárgyalás lehetőségét. Schmit a kölcsönösség fontosságát hangsúlyozta.

A választások közeledtével ez a két vita bemutatta a jelöltek eltérő elképzeléseit az EU jövőbeli fejlődéséről, és tükrözte az európai politikai csoportok különböző álláspontjait és stratégiáit a globális versennyel szemben, különösen a Kínával való kapcsolatokban.

Az eredménytől függetlenül a közelgő uniós választások fontos fejezetet jelentenek az EU történetében, és meghatározzák az elkövetkező évek politikai irányvonalát és nemzetközi kapcsolatrendszerét.

Forrás: China Chamber of Commerce to the EU