Hszi Csin-ping kínai és Emmanuel Macron „őszinte” megbeszélése nem vezetett sehova
Az udvariasság és tisztelet látszata mögött jelentős ellentétek húzódnak meg, amelyek a találkozó után ugyanúgy fennmaradtak. A legszembetűnőbb győzelem, amit Macron elkönyvelhet, hogy Kína „tartózkodni fog attól, hogy fegyvereket adjon el” Oroszországnak, és „szigorúan ellenőrizni fogja a kettős felhasználású termékek exportját”.
A francia elnök a hétfői (május 6.) párizsi diplomáciai találkozókat követően a sajtónak nyilatkozva üdvözölte kínai kollégája hajlandóságát arra, hogy „szoros” kommunikációs csatornát tartson nyitva az uniós szankciókat kijátszó vállalatokkal kapcsolatos információk megosztására.
Mindkét vezető elkötelezte magát amellett is, hogy a franciaországi nyári olimpiai játékok idejére világméretű tűzszünetre szólít fel.
Hszi a sajtótájékoztatón tagadta, hogy Oroszország tovább szította volna az Ukrajnával szembeni agressziót, és hibáztatta azokat, akik a konfliktust arra próbálják felhasználni, hogy „lejárató kampányt” indítsanak Kínával szemben, amely a kínai elnök szavai szerint csak „pozitív szerepet” játszik a békés megoldás megtalálásában.
„Ellenezzük, hogy az ukrán válságot a felelősség áthárítására, egy harmadik ország, Kína bemocskolására és egy új hidegháború kirobbantására használják fel” – mondta. Ukrajnát és Oroszországot egyenrangúvá tette, és „méltányos béketárgyalásokat” sürgetett. Mindez hetekkel azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban Pekingbe utazik.
Macron azt is állította, hogy mindkét vezető tiszteletben fogja tartani „a nemzetközi határok sérthetetlenségét” – ez a kijelentés egyenesen a kínai hatóságok szívéhez szólt, akiknek területi követeléseik vannak Tajvannal szemben.
Tisztességes versenyre van szükség
Gazdasági téren Emmanuel Macron világossá tette, hogy az EU „tisztességes versenyt, vagyis kölcsönös, legitim szabályokat” szeretne, mivel a két gazdasági nagyhatalom között még soha nem volt ilyen nagy a kereskedelmi feszültség. Az egységes piaci szabályokat – mondta – „nem fogják diktálni a növekvő nemzetközi feszültségek fogják diktálni”.
Ugyanezen a napon korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Hszi és Macronnal Párizsban folytatott háromoldalú megbeszéléseken kijelentette, hogy Európa készen áll arra, hogy „szükség esetén teljes mértékben igénybe vegye kereskedelmi védelmi eszközeit”.
Szeptemberben az Európai Bizottság először indított szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autókkal kapcsolatban. Egy második vizsgálat is most indult a kínai fotovoltaikus iparral kapcsolatban, míg egy párhuzamos bizottsági program keretében vizsgálat indult az ország orvosi eszközök beszerzésével kapcsolatban.
Kína megtorlásképpen januárban saját vizsgálatot indított a francia konyakszeszes italok ellen. Macron sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzései szerint Hszi meghallgatta Franciaország „kívánságát”, hogy ne alkalmazzanak ideiglenes kereskedelmi szankciókat a Kínába irányuló konyakimportra.
Több kereskedelmi szerződést is aláírtak a XI. látogatás alkalmával tartott 6. Francia-Kínai Üzleti Tanács keretében. Partnerség jött létre a Xiamen Tungsten New Energy lítium katódanyagokkal foglalkozó vállalat és a nukleáris üzemanyagokra szakosodott francia Orano vállalat között.
A kínai emberi jogi helyzetről azonban nem esett szó, annak ellenére, hogy az Élysée néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a témát előzetesen „szisztematikusan megvitatták” a pekingi hatóságokkal.
A francia rádióban hétfőn a Macron-tábor vezető jelöltje, Valérie Hayer azt mondta, hogy Kína „nagy valószínűséggel” bűnös az ujgurok elleni „népirtásban”.
Forrás: Euractiv
