Európa zsoldos katonái sorra lépnek le, most, hogy megérezték a háború szagát
A háborús dobokat verő Európai vezetők kénytelenek visszakozni. Már nem is annyira az új katonák toborzásáról van szó, inkább arról, hogy meggyőzzék a meglévő katonákat, hogy ne lépjenek ki.
Ezen a héten Sébastien Lecornu francia fegyveres erők minisztere bemutatott egy tehetségmegtartó tervet, amely arra ösztönzi a katonákat, hogy maradjanak egyenruhában. Ez néhány nappal azután történt, hogy a német parlamentnek benyújtott éves jelentésből kiderült, hogy 2023-ban mintegy 1537 katona hagyja el a Bundeswehrt, ami 181 514 fős létszámot számlál jelenleg.
“Ezek a beszélgetések ma már minden fővárosban, minden olyan demokráciában léteznek, ahol hivatásos hadseregek vannak, sorkatonaság nélkül” – mondta Lecornu hétfőn, megemlítve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat.
“A NATO-találkozókon beszélhetünk a felszerelésről, de most már beszélünk … a megtartás szintjéről is” – tette hozzá.
Miközben Európa az ukrajnai háborúra reagálva “visszarendeződik”, olyan országok, mint Horvátország, a sorkatonaság visszaállításán gondolkodnak. Mások, mint Dánia, azt tervezik, hogy a nőkre is kiterjesztik a kötelező katonai kiképzést. Németország 2011-ben megszüntette a sorkatonai szolgálatot, de mivel a hadseregben sokan elöregedtek, újra felmerült valamiféle nemzeti szolgálati rendszer visszaállítása.
A hivatásos hadseregekre támaszkodó országok számára az a kihívás, hogy vonzóvá tegyék a fegyveres erőket – ami nehéz feladat az alacsony munkanélküliség, a magánszektorral való éles verseny és a távmunka széles körű elterjedése idején.
A pénz valóban szerepet játszik abban, hogy az emberek maradjanak. A francia terv egyik kiemelt intézkedése a hivatásosok nyugdíjának emelése a bónuszok beépítésével; a fizetéseket is emelik. A probléma azonban az, hogy a szolgálati feltételek nem túl vonzóak: a krónikus túlórák, a hónapokig tartó távollétek és a kihagyott pihenőidők mindennaposak.
Forrás: Politico
