Kaysar nagykövet: “A Szomália és Törökország között megkötött haditengerészeti megállapodás erősen destabilizálja a térséget”
2023 októbere óta számos Houthi-támadás irányult hajók ellen a Vörös-tengeren, az Ádeni-öbölben, az Arab-tengeren és az Ománi-öbölben. Az ilyen támadások veszélyeztetik a kereskedelmi és kereskedelmi hajókon tartózkodó civilek életét, és sértik a nyílt tenger szabadságát, valamint az ENSZ tengerjogi egyezményében foglalt, a nemzetközi hajózásra használt szorosokban való átkeléshez való jogot.
A nemzetközi joggal összhangban az ENSZ BT követelte a Houthik támadásainak azonnali beszüntetését, megerősítve, hogy a nemzetközi joggal összhangban tiszteletben kell tartani a kereskedelmi és kereskedelmi hajók hajózási jogainak és szabadságainak gyakorlását, és tudomásul véve a tagállamok azon jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban megvédjék hajóikat a támadásoktól, beleértve a hajózási jogokat és szabadságokat aláásó támadásokat is. Az ENSZ BT határozat azonban a Houtik semmibe veszik, ezért katonai eszközzel kell fellépni ellenük. Úgy tűnik, hogy ezt a zavaros helyzetet Törökország arra használja fel, hogy a befolyását megerősítse a térségben. Törökország február 21-én haditengerészeti megállapodást írt alá Szomáliával. Ez a megállapodás több szempontból is veszélyezteti Szomáliföld biztonságát. A kialakult helyzetről beszélgetünk őexellenciája, Kaysar Maxamed urral, Szomáliföld EU-ba és a Benelux államokba akkreditált nagykövetével.
Kérdés: Nagykövet úr, mi az ön személyes véleménye Törökországnak e mostani lépéséről?
Kaysar nagykövet: A Törökország és Szomália között a közelmúltban létrejött megállapodás aggodalmakat keltett a titkossága és a régió fokozottabb militarizálódásának lehetősége miatt. Nagy a titkolózás. Még a szomáliai parlamenti képviselők sem voltak beavatva az általuk ratifikált megállapodás részleteibe.
Továbbá a fegyverek beáramlása és a külföldi katonai jelenlét Szomáliában súlyosbíthatja a konfliktust, és további vérontáshoz vezethet. A térségben a politikai instabilitás és az erőszak már korábban is jelen volt, és az új katonai szereplők megjelenése tovább destabilizálhatja a helyzetet. Ráadásul a megállapodás segíteni fogja az Al-Shabaabot abban, hogy több harcost toborozzon, ahogyan azt ma reggel sajtóközleményükben közölték.
Kérdés: Az önvéleménye szerint az Ankara és Mogadishu között most kötött megállapodás nem veszélyezteti e azt a megállapodást, amelyet Szomáliföld kötött Etiópiával és amelynek értelmében Etiópia haditengerészeti támaszpontot hozhat létre a Vörös-tenger mentén?
Kaysar nagykövet: Törökország és Szomália között most kötött megállapodás igen aggasztó Szomáliföld számára. Hiába bizonygatja Hasszan Sejk Mohamud szomáliai elnök, hogy Szomália nem akarja, hogy idegen hatalmak harcoljanak a területén, hiába igyekszik megnyugtatni a nemzetközi közösséget, hogy a Törökországgal most aláírt szerződés nem Etiópia ellen irányul, egyáltalán nem lehetünk nyugodtak, hiszen a szomáliai minisztertanács által jóváhagyott megállapodás, amely tíz évre szól, “teljes jogkörrel” ruházza fel Törökországot Szomália felségvizei felett, és kötelezi Törökországot azok védelmére.
Ezen túlmenően ez az új megállapodás erősíti a Szomália és Törökország közötti kapcsolatokat, amely 2017 óta már létrehozott egy katonai bázist Mogadishuban, hogy szomáliai katonákat képezzen ki, különösen a Shabaab elleni harcban részt vevő GorGor elit alakulat tagjait. A kibővített haditengerészeti együttműködés stabil jelenlétet biztosít a török haditengerészet számára a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és a Perzsa-öböl vizein, ahol Ankara már évek óta rendelkezik haditengerészeti bázissal Katarban.
Kérdés: A kérdés az, hogy ebben az esetben mit tehet Szomáliföld? Egyáltalán, hogyan fogadta a szomáliföldi kormány ezt a megállapodást?
Kaysar nagykövet: Szomáliföld elnöke,Muse Bihi a maga részéről reagált a most aláírt megállapodásra, kijelentve, hogy Szomáliföld az Etiópiával kötött megállapodást mindenképpen alkalmazni fogja, még akkor is, ha Hasszan Sejk Mohamud szomáliai elnök szinte felszólította Etiópiát és Egyiptomot, hogy lépjenek be a konfliktusba. Még Kairó is, amely a Kék-Níluson épülő híres nagy etiópiai reneszánsz gát miatt konfliktusban áll Addisz-Abebával, védelmi megállapodást kötött Mogadishuval. A Szomáliával kötött megállapodással párhuzamosan Törökország megállapodást írt alá Dzsibutival, amelyben Ankara vállalja, hogy katonai kiképzést és finanszírozást biztosít a Vörös-tenger kapujának számító Bab el Mandab-szoros torkolatánál fekvő kis állam fegyveres erőinek, ami még tovább destabilizálja a régiót.
Kérdés: Vállalat e szerepet Szomáliföld a Vörös-tengeri konfliktusban. Egyáltalán Szomáliföld kapcsolatban áll a húszikkal?
Kaysar nagykövet: Nem. Szomáliföld a béke és a stabilitás oázisa. A kalózkodás ellen küzd, és együttműködik a nemzetközi közösséggel a nyílt tengeren elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemben. Hatékony parti őrségünk sikeresen visszaszorította a kalózkodást 850 km hosszú partvonalunk mentén.
Kérdés: Tudna-e Szomáliföld segítséget nyújtani a nemzetközi közösségnek a jelenlegi vörös-tengeri probléma megoldásához, ha megkérnék?
Kaysar nagykövet: Szomáliföld jó helyzetben van ahhoz, hogy segítse a nemzetközi közösséget a Vörös-tenger térségének jelenlegi kihívásainak kezelésében. Parti őrségünk gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a béke és a stabilitás fenntartása terén. A mogadishui frakciók és Törökország között a közelmúltban létrejött megállapodás azonban valószínűleg rendkívüli módon instabilabbá teszi a régiót.
Barcs Endre
