A Tusk vezette Lengyelország ejtette a német háborús jóvátételi igényeket
A Donald Tusk miniszterelnök vezette új lengyel kormány eláll a PiS előző kormánya által kezdeményezett, Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, és ehelyett a kárpótlás más formáját keresi, például történelmi épületek helyreállítását vagy kölcsönös védelmi beruházásokat – jelentette be Radosław Sikorski külügyminiszter.
Az előző, tavaly decemberben hatalmát vesztett konzervatív PiS-kormány 2022-ben diplomáciai jegyzéket küldött Berlinbe, amelyben 1,3 billió eurós második világháborús jóvátételt kért.
Tusk balközép koalíciója azonban jogi kérdésekre hivatkozva már nem kívánja ezt az irányvonalat követni.
“Elődöm, Anna Fotyga sok évvel ezelőtt egy parlamenti megkeresésre azt válaszolta, hogy Lengyelország álláspontja szerint a jóvátételt már Potsdamban elismerték. Sajnos, azokat a Szovjetunió kisajátította. Sajnos a jogi álláspont szerint a jóvátételeket nem lehet megszerezni” – mondta Sikorski azon a sajtótájékoztatón, amelyen részt vett brit kollégája, David Cameron is, miután az egyik újságíró felvetette a kérdést.
1953-ban a Szovjetunió nyomására Lengyelország kommunista kormánya lemondott minden háborús jóvátételi igényről. Moszkva fel akarta menteni Kelet-Németországot minden felelősség alól. A PiS-kormány szerint a megállapodás érvénytelen volt, mert Lengyelország nem tárgyalhatott tisztességes kártérítésről akkor, amikor a Szovjetuniótól függött.
Mindazonáltal Sikorski szerint Lengyelországnak meg kell próbálnia megszerezni Németországtól “amit csak lehet”, vagyis valamilyen más formában kárpótlást a náci Németország második világháború alatti megszállásáért. Berlin kárpótlása a második világháborús atrocitásokért “fontos kérdés” az új lengyel kormány számára – hangsúlyozta a Der Spiegelnek adott interjújában.
“Lengyelország kétszer volt a második világháború áldozata: egyszer Németország által, majd amikor a szovjet csapatok ránk kényszerítették a kommunizmust (a háború után)” – mondta, hozzátéve, hogy ez hatalmas anyagi veszteségeket és évtizedes szegénységet hagyott Lengyelországban.
Hangsúlyozta azt is, hogy Berlin ugyan “lezártnak” tekinti a háborús jóvátétel kérdését Varsó számára, de elismeri “erkölcsi felelősségét” a Lengyelország megszállása idején elkövetett háborús bűnökért.
Arra a kérdésre, hogy a kárpótlás milyen más formáját szeretné, “egy látható jelet” említett, mint “a dokumentáció és a párbeszéd központját, amely elismeri a lengyelek szenvedéseit, és egyben az emlékezés jogosságát is”.
“Végül is a németeknek hibás az emlékezetük. Tudnak a holokausztról, emlékeznek Leningrád és Sztálingrád blokádjára, de elfelejtették, mit tettek a lengyel polgári lakossággal” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy Lengyelország hivatalosan lemond jóvátételi követeléseiről, azt válaszolta: “Ha Berlin át akarja utalni ezt a pénzt – rendben! Még a csökkentésbe is beleegyezünk, ha a pénz az év végéig megérkezik”.
Forrás: Euractiv
