Új perspektíva: A kínai piac létfontosságú szerepet játszik az uniós vállalkozások növekedésében
Kína és Európa rugalmas és dinamikus gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot alakított ki. Ez a kapcsolat nemcsak a két fél közötti mély együttműködésről tanúskodik a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén, hanem azt is tükrözi, hogy a világ multipolarizációjának két fő mozgatórugójaként a földrajzi határok nem képesek korlátozni a Kína és Európa közötti gazdasági tevékenységek bővülését. Ezen a héten az európai statisztikai hivatal (Eurostat) közzétette az EU tengerentúli fióktelepeinek működésére vonatkozó történelmi adatokat, amelyek újszerű perspektívát nyújtanak számunkra.
Az adatokból kiderül, hogy 2020-ban az EU tengerentúli fióktelepeinek értékesítésének többsége (58,4%) az EU-n kívülről (az EU-n kívüli tagállamokból) származott. Amint az 1. ábrán látható, az EU-n kívülről származó teljes forgalomból a legnagyobb arányban az írországi (76,0%), a spanyolországi (72,9%) és a ciprusi (69,9%) fióktelepek részesültek. Ezzel szemben a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Litvániában, Máltán, Magyarországon és Romániában működő leányvállalatok forgalmának több mint háromnegyede más EU-tagállamokból származott.
1.ábra: A külföldi leányvállalatok külföldi árbevételének aránya, üzleti gazdaságban, 2020-ban
Ugyanakkor a tengerentúli uniós vállalatok által felvett munkavállalók közel kétharmada (62,1%) az EU-n kívül dolgozik. Amint a 2. ábra mutatja, 2020-ban a 25 uniós tagállam közül 14-ben (Észtország és Hollandia kivételével) a tengerentúli fióktelepek munkaerő-állományának többsége az EU-n kívül dolgozott, a legnagyobb arányban Írország (80,5%), Spanyolország (77,3%), Ciprus (76,3%), Szlovénia (68,0%) és Franciaország (66,3%) fióktelepeinél. A többi EU-tagállamban a tengerentúli fióktelepek munkaerő-állományának legalább egyhetede nem EU-tagállamban dolgozott.
ábra: A külföldi leányvállalatoknál foglalkoztatottak aránya külföldön, üzleti gazdaságban, 2020-ban
A feldolgozóipar és a forgalmazás a két legfontosabb gazdasági tevékenység az EU tengerentúli ágai számára. 2020-ban e két területen az értékesítés és a munkahelyteremtés tekintetében Kína az EU tengerentúli leányvállalatainak egyik legfontosabb partnerévé vált, az Egyesült Államok után a második helyre.
Amint a 3. ábra mutatja, az EU tengerentúli fióktelepeinek első öt partnerországa a feldolgozóipari és a forgalmazási kereskedelemben a következő: az Egyesült Államok, Kína, Svájc, Szingapúr és Brazília.
- ábra: A forgalom az 5 legfontosabb partnerországban 2020-ban
Amint a 4. ábra mutatja, az EU tengerentúli fióktelepeinek foglalkoztatottsága tekintetében az első öt partnerország a feldolgozóipari és a forgalmazási kereskedelemben a következő: az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília és Mexikó.
- ábra: Foglalkoztatottak az 5 legfontosabb partnerországban, 2020
Az 5. ábrán látható, hogy a Kínában működő tengerentúli uniós fióktelepek működését tekintve 2013 és 2020 között az értékesítés évente növekvő tendenciát mutatott, a foglalkoztatottak száma pedig 2013-tól 2017-ig folyamatosan nőtt, de ezt követően csökkenés következett be.
ábra: Az EU tengerentúli fiókjainak értékesítési és foglalkoztatási részesedése Kínában (Hongkong kivételével) 2013 és 2020 között
Napjainkban a két nagy piac, Kína és Európa közötti fejlődés és együttműködés megerősítése stratégiai jelentőséggel bír a globális kihívások közös kezelése, valamint a világbéke és a jólét előmozdítása szempontjából. Összefoglalva, a kínai piac jelentősége az uniós vállalkozások, valamint gazdaságuk és foglalkoztatásuk szempontjából magától értetődő.
- Hatalmas piaci potenciál. Kína a világ egyik legnagyobb fogyasztói piacával rendelkezik, hatalmas fogyasztói csoportja és növekvő fogyasztási kapacitása pedig óriási piaci potenciált kínál az uniós vállalkozások számára. Az áruk és szolgáltatások ezen a piacon történő értékesítésével az uniós vállalkozások jelentősen növelhetik globális eladásaikat, ezáltal elősegítve az üzleti növekedést és a nyereségességet.
- A stratégiai pozíció az ellátási láncban. Számos uniós vállalkozás támaszkodik Kína gyártási képességeire és ellátási lánchálózatára a termelési költségek csökkentése és a termékek versenyképességének javítása érdekében. Továbbá, Kína csúcstechnológiai területeken történő beruházásaival és fejlődésével egyre több uniós vállalkozás alakít ki technológiai együttműködést kínai vállalatokkal új termékek és technológiák közös kifejlesztése érdekében. Ez nemcsak az uniós vállalkozások ellátási láncát optimalizálja, hanem elősegíti a technológiai innovációt és a tudásátadást is.
- Beruházási és gazdasági együttműködés. Kína fontos kereskedelmi partner és befektetési célpont az EU számára. Az uniós vállalkozások közvetlen befektetései Kínában nemcsak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődését segítik elő, hanem az uniós vállalkozások számára is új üzleti lehetőségekhez és piaci részesedésekhez való hozzáférést biztosítanak. Ez a gazdasági együttműködés elősegíti a technológia, a tőke és a tehetség nemzetközi áramlását, növelve az EU gazdaságának vitalitását és innovációs képességét.
- Munkahelyteremtés és készségfejlesztés. Az uniós vállalkozások kínai terjeszkedése nemcsak nagyszámú helyi munkalehetőséget teremt, hanem elősegíti a készségek és a tudás cseréjét is. A készségek és a tudás ilyen fokozása fontos a termelés hatékonyságának javítása és az innováció előmozdítása szempontjából. Ugyanakkor az uniós vállalkozások Kínában szerzett sikeres tapasztalatai és üzleti modelljei az uniós országokba is visszajuthatnak, új ötleteket és lehetőségeket kínálva az uniós foglalkoztatás és szakképzés számára.
Forás: China Chamber of Commerce to the EU
