Brüsszel gazdasági biztonsági csomagja aggasztja a vállalkozásokat
A brüsszeli gazdasági és kereskedelmi napirendet az elmúlt héten az “európai gazdasági biztonsági csomag” uralta. Az Európai Bizottság azon reménye ellenére, hogy a nemzetközi együttműködést nem a “kockázat” szemszögéből vizsgálják, ez a csomag – az EU “kockázatcsökkentési” törekvéseinek részeként – további akadályokat és gátakat fog gördíteni az EU kétoldalú befektetési környezetébe, az exportjába és a tudományos kutatási együttműködésbe, különösen az EU által “kockázatosnak” ítélt területeken.
Miután Vestager és Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnökei bejelentették a csomagot, az uniós jogalkotók gyorsan követték a lépéseket. Az elmúlt héten az Európai Parlament INTA-bizottsága két megbeszélést folytatott a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának tisztviselőivel az EESP-ről, valamint az FDI-átvilágítási rendelet felülvizsgálatáról. Ezen a héten Vestager és Dombrovskis biztosok Washingtonba utaznak, hogy részt vegyenek az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács ülésén, ahol a többi között a csomagot is bemutatják.
Az embereknek nem szabadna csak a “kockázat” szemüvegén keresztül nézniük a világ többi részét, különben elveszítik a nemzetközi együttműködésből származó hasznot – mondta Sabine Weyand, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatója január 24-én az európai parlamenti képviselőknek, néhány órával azután, hogy a bizottság bemutatta az EESP-t, amely öt kezdeményezésből áll az FDI-átvilágítás, a kimenő beruházások, az exportellenőrzés, a kettős felhasználású kutatás és a kutatásbiztonság területén. Ugyanakkor elkerülhetetlenül kitért arra, hogy a csomag az EU “kockázatcsökkentési” erőfeszítéseinek része.
Csütörtökön a Kereskedelmi Főigazgatóság egy másik tisztviselőjét is kiküldték, hogy megvitassa a parlamenti képviselőkkel a közvetlen külföldi közvetlen tőkebefektetések átvilágítási mechanizmusának felülvizsgálatát, amely az EESP kulcsfontosságú eleme. A Bizottság részéről meglepőnek tűnt, hogy az EESP-vel kapcsolatos médiaszalagcímek szinte kizárólag Kínáról szóltak.
Ha megnézzük az EESP tartalmát és kontextusát, az más országokat is érint, ahogy Weyand megjegyezte. Egy másik tisztviselő ennél egyértelműbben fogalmazott, és kijelentette, hogy az FDI-átvilágítási mechanizmus felülvizsgálatának új eleme a szankciókkal sújtott személyek vagy szervezetek által az EU-ban végrehajtott beruházások felülvizsgálata, ami az ukrán válság utáni “valóságot” tükrözi.
Ez az egyik példa arra, hogy a geopolitikai konfliktusok mélyrehatóan megváltoztatták a 27 országból álló blokk politikai és gazdasági környezetét. A “kockázat” tudata az EU külső gazdasági és kereskedelmi napirendje fölé magasodik, felülmúlva a gazdasági “növekedés” vagy fellendülés fontosságát, és felgyorsítva a befelé fordulás és a protekcionizmus tendenciáját a tömbön belül.
Az EU reményei ellenére, hogy különböző gazdasági eszközei (FSR, FDI-szűrés, kényszerítés elleni eszközök stb.) “nem változtatják meg az uniós piac nyitottságát és az uniós iparágak versenyképességét”, a politikai váltás – ahogy Lagarde, az EKB elnöke a davosi fórumon fogalmazott, a külkapcsolatokban a “biztonságot” a “hatékonysággal” szemben hangsúlyozva – a gyakorlatban eltérhet a nyitottságtól és a fejlődéstől.
Visszatérve az Európai Bizottság elnökének, von der Leyennek az aláírt európai gazdaságélénkítési tervére, annak öt kezdeményezése szorosan kapcsolódik egymáshoz. Például az FDI-átvilágítási mechanizmus kritikus felülvizsgálatát javasolták, hogy az kiterjedjen a katonai és kettős felhasználású termékekre, a kritikus technológiákra és a pénzügyi szektor kritikus szereplőire. Az átvilágítás tárgyai közé nemcsak a nem uniós vállalatok, hanem a külföldi irányítás alatt álló európai leányvállalatok is bekerülnek, ösztönözve a zöldmezős beruházások lefedettségét. A csomag “nyomást gyakorol” a fennmaradó öt országra is, amelyek még nem hoztak létre FDI-átvilágítási mechanizmusokat: Írország, Görögország, Ciprus, Horvátország és Bulgária.
Az Európai Bizottság által felülvizsgált FDI-átvilágítási mechanizmus egyik olyan aspektusa, amely jelentős bizonytalanságot okoz a beruházások számára, a zárás utáni felülvizsgálat, amely lehetővé teszi az ügyletek vizsgálatát és betiltását legalább 15 hónappal a befejezés után.
Az Európai Bizottság reméli, hogy a jövőben a magas kockázatú befektetési ügyletekre összpontosíthat, és két mellékletben felsorolja az “uniós érdekeket” és a kritikus technológiákat. Előrelátható, hogy a korábban az FDI-átvilágítási mechanizmus által kiemelt stratégiai fontosságú iparágakon kívül a “jövőorientált” csúcstechnológiai iparágakba történő külföldi befektetések is szabályozási felügyelet alá kerülhetnek.
A brüsszeli EESP sorsa a közelgő uniós választásokhoz is kapcsolódik. Amint azt elemeztük, a jelenlegi belga elnökség olyan jogszabályokat helyez előtérbe, amelyeket a hivatali ideje alatt be lehet fejezni. Mivel az Európai Parlament áprilisban folytatta le az utolsó hivatalos vitát, várhatóan szeptemberben folytatódhatnak a megbeszélések az új Parlamenttel és bizottságokkal. Még ha a csomag át is jut az EP és a tagállamok közötti jogi birkózáson, és a végrehajtást körülbelül 15 hónappal későbbre tervezik, összességében nem valószínű, hogy az új szabályokat 2026 előtt alkalmazni fogják.
Mindazonáltal az EESP széles körű figyelmet keltett a beruházásokra, a kereskedelemre és a technológiára gyakorolt jelentős és messzemenő hatása miatt, ugyanakkor vitákat is kiváltott. A kínai üzleti közösség aggodalmai hangosak voltak. Nem ritkák azonban a Bizottság EESP-jével kapcsolatos panaszok sem, például a német gépipari szövetség kijelentette, hogy az új intézkedések “bonyolultabbá teszik az exportellenőrzést, több bürokráciát teremtenek, de nem segítik elő a fejlődést”.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
