Az INTA Kína “fejlődő ország” státuszának megszüntetésére törekszik a WTO-ban
Pénteken az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának dokumentumából kiderült, hogy a WTO miniszteri találkozón igyekszik előmozdítani a Kínával kapcsolatos ügyek y. módosítását két helyen, az egyik, hogy a kínai felet az úgynevezett “nem kölcsönös” kereskedelmi magatartással vádolja; a másik, hogy megemlíti, hogy Kínát nem szabad fejlődő országnak tekinteni.
A WTO 1995-ben jött létre, és kezdetben a tagok egy sor új területen, például a szellemi tulajdonjogok és a szolgáltatások területén tárgyaltak a piacnyitásról. A dohai forduló kudarca után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nehéz további megállapodásokat elérni többoldalú alapon. A WTO konszenzusos alapon működik, és a tagság bővülésével a szervezet nem tudta ellátni a multilaterális szintű szabályalkotásra vonatkozó tárgyalási funkcióját. Az EU a multilaterális kereskedelmi rendszer egyik fő támogatója, és a WTO előtt álló kihívások kezelésére konkrét reformjavaslatokat terjesztett elő, különösen a támogatásokra és állami támogatásokra vonatkozó szabályok tekintetében.
Kína aktív résztvevője, elkötelezett támogatója és jelentős támogatója a többoldalú kereskedelmi rendszernek. Átfogóan részt vett a WTO munkájának minden területén, proaktívan előmozdította a kereskedelem és a beruházások liberalizációját és megkönnyítését, tiszteletben tartotta és teljes mértékben végrehajtotta a vitarendezési határozatokat, és mélyen részt vett a kereskedelempolitikai felülvizsgálatokban. Kína nem kímélte erőfeszítéseit a fejlődő tagok többoldalú kereskedelmi rendszerbe való integrálása érdekében. A kínai kormány által 2018 júniusában közzétett Kína és a Kereskedelmi Világszervezet című fehér könyv teljes körűen bemutatja Kína álláspontját a WTO-val és a multilaterális kereskedelmi rendszerrel kapcsolatban, valamint Kína pozitív hozzájárulását a világgazdaság és a kereskedelem fejlődéséhez.
Kína támogatja a WTO szükséges reformját annak érdekében, hogy túljusson a WTO egzisztenciális válságán, növelje tekintélyét és hatékonyságát, és növelje jelentőségét a globális gazdasági kormányzás szempontjából. Ennek érdekében Kína 2018 novemberében a következő három alapelvet terjesztette elő a WTO reformjára vonatkozóan. Először is, a reformnak meg kell őriznie a többoldalú kereskedelmi rendszer olyan alapvető értékeit, mint a megkülönböztetésmentesség és a nyitottság, a nemzetközi kereskedelem stabil és kiszámítható környezetének megteremtése érdekében. Másodszor, a reformnak védenie kell a fejlődő tagok fejlesztési érdekeit. Különösen fontos, hogy megszüntesse a WTO meglévő szabályaiban meglévő fejlesztési hiányosságokat, megoldja a fejlődő tagok által a gazdasági globalizációba való integrációjuk során tapasztalt nehézségeket, és segítse az ENSZ 2030-ig szóló menetrendjében foglalt fenntartható fejlesztési célok elérését. Harmadszor, a reformnak a konszenzusos döntéshozatal gyakorlatát kell követnie. A reform tárgyát képező konkrét kérdésekről, a munkaprogramról és a végeredményekről széles körű konzultációkat követően, a kölcsönös tisztelet, a széles körű részvétel és az egyenrangú párbeszédek alapján kell megállapodni.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU, Barcs Endre
