Wang Wenbin: “Az EU és Kína partnerek és nem riválisok”
A nagy érdeklődéssel várt, négy év óta első személyes Kína-EU csúcstalálkozóra jövő héten kerül sor. Míg a kínai napirendet nem hozták nyilvánosságra, az EU már ismertette, kik vesznek részt a találkozón. A tervek szerint olyan neves személyiségek vesznek részt a kulcsfontosságú eseményen, mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.
Brüsszelben egyre nagyobb a várakozás, mivel a két fél kölcsönös jelzései meghatározzák a csúcstalálkozót megelőző döntő fontosságú hangnemet.
Ha a kínai perspektívára fordítjuk figyelmünket, figyelemre méltó jelek láttak napvilágot. A kínai külügyminisztérium november 30-án és december 1-jén tartott rendszeres sajtótájékoztatóin Wang Wenbin szóvivő válaszolt az EU “kockázatcsökkentési” stratégiáival kapcsolatos kérdésekre.
Az EU részéről Charles Michel és Ursula von der Leyen is megerősítette, hogy részt vesz a csúcstalálkozón. A közelmúlt eseményei során ezek az uniós vezetők korlátozott, de jelentős említést tettek Kínáról.
Von der Leyen elnök asszony a COP28 alkalmával elismerte Kína erőfeszítéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett egy európai védelmi rendezvényen megjegyezte: “A Kreml megfosztotta magát a nyugati gazdaságokhoz és innovációs rendszerekhez való hozzáféréstől, és Kínától tette magát függővé”.
Michel ezzel szemben a kritikus nyersanyagokra összpontosított, hangsúlyozva Európa importfüggőségét, különösen Kínából.
Elmondta, hogy “az ellátási oldalon mindannyian függünk a harmadik országokból, köztük Kínából származó kritikus nyersanyagoktól és ritkaföldfémektől. A grafit például a védelmi iparban – a helikopterek, tengeralattjárók, tüzérség és rakéták esetében – a leginkább használt anyag, és Kína termeli a világ grafittermelésének 70%-át. Csak összehangolt európai fellépés biztosíthatja, hogy hozzáférjünk a kritikus nyersanyagokhoz a hazai hadiipari termelés növeléséhez – hasonlóan a chipsről szóló törvényünkhöz, amely az uniós chip-értéklánc megerősítésére törekszik.”
A közelgő csúcstalálkozóra az EU-n belül fokozott figyelem irányul, a jelentések szerint az uniós vezetők nyomást fognak gyakorolni Kínára 13 olyan vállalatot illetően, amelyeket az Oroszország elleni szankciók kijátszásával gyanúsítanak. Az EU célja, hogy biztosítsa Kína elkötelezettségét az ukrajnai béke erőfeszítései mellett, remélve, hogy Kína újra elkötelezi magát e kérdésben a megbeszéléseken.
Az európai média a csúcstalálkozót kihívásként mutatja be, a Deutsche Welle szerint a kínai elektromos járművek támogatásával kapcsolatos uniós vizsgálatra hivatkozva, amely megterhelte a Kína-EU kapcsolatokat.
“A téli pekingi csúcstalálkozó diplomáciai olvadást hozhat? A héten Kína külügyminiszter-helyettese, Szun Veidong arról beszélt, hogy mindkét fél megérti az “alapvető érdekeket”. Úgy tűnik azonban, hogy Kína és az EU alapvető érdekei nagyon különbözőek, és hogy a politika még mindig hosszú árnyékot vet a kereskedelemre” – írta a lap.
Forrás: China Chamber of Commerce to the EU
