Harc a fellángolt antiszemitizmus ellen: 13 ország nem fogadta el saját antiszemitizmus ellenes nemzeti stratégiáját
Tizenhárom uniós tagállam nem fogadott el nemzeti terveket az antiszemitizmus elleni küzdelemre – mondta Laurence Boone francia uniós miniszter szerdán egy szenátusi meghallgatáson, utalva a témával kapcsolatos uniós stratégia egyik ajánlására, amelyet az államok 2022 végéig vállaltak elfogadni.
A 2021-ben elfogadott, jogilag nem kötelező érvényű, az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a zsidó élet előmozdításáról szóló első uniós stratégia számos reformot vázol fel annak érdekében, hogy a tagállamok tovább fokozhassák a küzdelmet, és “elkötelezzék magukat egy antiszemitizmustól mentes jövő mellett az EU-ban és azon túl” – olvasható a dokumentumban.
“Legjobb tudomásom szerint 13 ország nem fogadta el saját nemzeti stratégiáját” – mondta Boone anélkül, hogy felsorolta volna, mely országokról van szó.
A tagállamok egy kisebbsége nem is rögzíti az antiszemita cselekményeket mint ilyeneket, vagy nem különbözteti meg az elítélendő cselekmények más típusaitól, mondta a Boone kabinet az Euractivnak – annak ellenére, hogy az EU stratégiája elítéli a bejelentett incidensek “következetlen” nyilvántartását, különösen mivel “a tagállamok különböző módszertant használnak, ezért az adatok nem összehasonlíthatóak”.
Az alacsony végrehajtási arány miatt Boone megerősítette, hogy először diplomáciai úton fog nyomást gyakorolni “a Bizottságra, hogy megtudja, hol tartunk” a végrehajtásban. “A Bizottságnak erkölcsi kötelessége felkérni a tagállamokat, hogy az elmúlt hónap fényében mozgósítsanak az antiszemitizmus kérdésében” – tette hozzá kabinetje.
Forrás: Euractiv
